Még nem világos, hogy Puch László a Népszava megmentője vagy sírásója lesz

Lesz-e pénze az MSZP volt pénztárnokának, Puch Lászlónak a kezébe került Népszavát finanszírozni, vagy ez csak átmeneti megálló a 144. évfolyamában járó újság történetében? – a kérdés még eldöntetlen. A kormányoldal emberei mindenesetre ott ólálkodnak a legrégebbi magyar napilap táján is.

  • Juhász Gábor Juhász Gábor
Még nem világos, hogy Puch László a Népszava megmentője vagy sírásója lesz

Folytatódik a Népszava hullámvasutazása, most épp felszálló ágban. Tőkeemelésként megérkezett a kiadójába 110 millió forint, most pedig már az ellenzéki napilap február eleji fejlesztéséről, új munkatársak igazolásáról szólnak a hírek. Az utóbbi hónapok bizonytalansága nem múlt azonban el teljesen. Tavaly nyáron az örökös pénzhiánytól szenvedő újságot már (megint) a bezárás fenyegette, a példányszáma alig haladta meg a 10 ezret, ám a Népszabadság október eleji becsukása újra kívánatossá tette a még a XIX. században született napilapot. Hirtelen feltűnt egy befektető is, amely nemcsak a Népszavát akarta megvenni, hanem vele együtt a Vasárnapi Hírek és a Szabad Föld hetilapokat is, vagyis az úgynevezett geomédiás újságokat. 

hvg

A vételből nem lett semmi: a titokzatos liechtensteini XXI Century Invest AG helyett a bécsi Horizont Handels und Industrie AG lett a gazda (lásd Sajtócsaták című írásunkat). Ez azonban csak formálisan külföldi cég, valójában Puch László MSZP-s üzletember-politikus vállalkozása. Ő viszont inkább csak a nevére vette a Népszavát, hiszen legalább két évtizede részt vesz valamilyen formában az újság fenntartásában, bár azt például sosem ismerte el, hogy a régebbi kiadó, a Népszava Lapkiadó Kft. svájci tulajdonosában, a TGD Intermedia AG-ben részvénye lett volna. A korábbi kiadó egyébként végelszámolással megszűnik. Ügyvezetője, Láposi Elza azt közölte a HVG-vel, hogy a kft-nek „egy forint köztartozása sincs, a folyó ügyek lezárására a számláján rendelkezésre állnak azok az összegek, amelyekkel a végelszámolás végrehajtható”.

Sajtócsaták

– 2016. július 14. Az MSZP Jókai utcai székházába bejegyzik az ingatlanüzemeltető Corner Six Kft.-t, amely a Geomédia Zrt. vezetőjének, Horváth Lászlónak és a Móra Kiadó Zrt.-t irányító Janikovszky Jánosnak a cége.

– 2016. szeptember 5. A Corner Six megveszi az MSZP-székházat. A cég üzletrészeire 8-án az OTP Bank Nyrt. zálogjogot szerez.

– 2016. szeptember 30. A Geomédia Zrt. megalapítja a XXI. század Média Kft.-t.

– 2016. október 22. Bejelentik, hogy a liechtensteini bejegyzésű XXI Century AG veszi majd meg a Geomédia-lapokat.

– 2016. december 1. A Népszava és a Vasárnapi Hírek kiadását átveszi a XXI. század, a Szabad Földét a Mezőgazda Kft.

– 2016. december 14. A Puch-résztulajdonú bécsi Horizont AG megszerzi a XXI. század Médiát és a Mezőgazdát, amely a Geomédia-csoporthoz tartozó Socus Kft.-é volt.

– 2016. december 20. Bejelentik, hogy a Horizont a három lap új gazdája, miután a liechtensteini céggel kötendő üzlet nem jött létre.

Puch korábbi szerepe most már mindegy is. Kérdések azonban maradtak jócskán. Egyelőre nem tisztázott például, hogy az üzletből kigolyózott XXI Century mit szól az új fejleményekhez. A céget képviselő Daniel Vogt nem válaszolt ezt firtató kérdésünkre. Továbbra is homályban van, hogy valójában kik állnak e cég mögött; a bizalmi vagyonkezelő Vogt korábban azt közölte a HVG-vel, hogy a vállalkozás „egy magánbefektetői kör érdekeltségébe tartozik, a tagok Kelet-Közép-Európában is rendelkeznek – többek között mezőgazdasági – befektetésekkel”. Miután azonban a céget itthon Illés Géza Márton ügyvéd képviselte, aki mások mellett – a hirdetési piacon nyomuló – Tombor András jogi ügyeit is viszi, felmerült, hogy a Fidesz valamelyik háttérembere van valójában a XXI Century mögött.

A Népszava-ügy és a baloldal elárulása

A Népszabadság bezárását követően úgy tűnt, hogy ebből leginkább a Népszava fog profitálni. Új külsővel, új struktúrában, új vezetőkkel indul az ellenzéki olvasókért folyó versenyben. A héten azonban kiderült: sok minden változatlan marad, de kerül hozzá állami hirdetés. Volt, aki előre tudta, hogy így lesz. Orbán Viktornak hívják.

A hivatalos verzió szerint nem ezért ugrott be az üzletbe sietősen Puch, hanem azért, mert a liechtensteini cég nem fizetett időre, bár a külföldi vállalkozás politikai hátterű lapvásárlási szándékáról erős cáfolat még nem hangzott el.

hvg

A szocialista politikus bécsi cége mindenesetre december 14-én már át is utalt 1,1 milliárd forintot a két kiadó, a XXI. század és a Szabad Föld-tulajdonos Mezőgazda Kft. tőkeemeléses megvásárlására. A cégbírósági procedúrák a napokban lezárulnak, így Puch birtokon belül kerül. Ha a rövid távú probléma ezzel megoldódott is, hosszú távon maradtak kérdések. Elsősorban az, hogy miből finanszírozzák majd a lapokat. Az egyik kiadói remény az, hogy a Népszava a bezárt Népszabadság egykori olvasóinak megszerzése révén akár a 30–35 ezres példányszámot is elérheti majd, a 20 ezer példányos Vasárnapi Hírek beolvasztásával, hétvégi mellékletté alakításával pedig a költségek csökkenthetők. A Szabad Föld 68 ezer példányos, ebből 63 ezer előfizetésben fogy el, ami kifejezetten szép eredmény, de az olvasótábora meglehetősen elöregedett, és a kevésbé fizetőképes vidéki, ezen belül is falusi lakosságból kerül ki.

Életút

A 63 éves Puch László két évtizeden át, 1994 és 2014 között volt szocialista parlamenti képviselő. Közben 2008–2009-ben majd egy évig gazdasági, majd közlekedésügyi minisztériumi államtitkári posztot is betöltött. 1998 szeptemberétől az MSZP pénztárnoka, 2010–2012 között pedig a pártigazgatója volt.

Az üzemgazdász-politikus gyakorlott vállalkozó. 1976–1982-ben a Mohácsi ÁFÉSZ-nél dolgozott, majd a következő évben megválasztották a Bólyi ÁFÉSZ elnökének. 1993 és 1995 között az általa privatizált szekszárdi Tolnai Megyei Népbolt Rt. ügyvezető igazgatója (ez később beolvadt a Copé Vagyonhasznosító Zrt.-be), majd 1997-ig a pécsi Titán Rt. elnöke volt. Közben 1990–1996-ban felügyelőbizottsági tagként szolgált egy már felszámolt MSZP-pártcégben, a Várad Kft.-ben.

Szerteágazó, részben külföldi bejegyzésű vállalkozásokból álló cégcsoportjának központi cége most a bécsi Horizont Handels und Industrie AG (lásd ábránkat), amelybe beolvasztották korábbi magyarországi vállalkozását, a Horizont Zrt.-t. Ennek a múltja szorosan összefügg az MSZP székházakcióival. Puch az egész családját bevonta a céghálózatába. A közvetetten adriai hajót birtokló mohácsi Halexa Kft.-ben például megtalálható gyermekei mellett a felesége is, a vitorlástulajdonos Daruvár Hajózási Kft.-ben pedig fellelhetők Puch és régi üzlettársa, Barinkai Péter családtagjai.

A helyzet megoldódhatna, ha Puch hosszú távon is képes lenne a sajtója finanszírozására. Az azonban kérdés, így van-e. A vidéki ÁFÉSZ-elnökből lett pénzember (lásd Életút című írásunkat) sok mindennel foglalkozott az utóbbi bő három évtizedben: eleinte inkább kereskedelemmel, mostanában főleg ingatlanügyekkel, idegenforgalommal. Kiterjedt – már-már átláthatatlan – céghálózatot épített ki (lásd ábránkat), a vállalkozások egy része azonban nem szerzett komoly bevételt az elmúlt években. Az ingatlanok persze arra például alkalmasak lehetnek, hogy ha égetően szükséges, azokra hitelt vegyen fel.

A Horizont-cégcsoportban megtalálható a Kipszer Fővállalkozó és Tervező Zrt. is, amely a bécsi vállalkozás többségi tulajdona, és maga is egy céghálózat központja. Az összefonódás erősségét az is jelzi, hogy a kipszeres Végh Tamás a Horizont vezetésében is fellelhető. Az utóbbi években nemcsak a Horizont bukkant fel Bécsben, a Kipszer-cégek némelyike is, például az ELTE Trefort utcai építkezésén dolgozott Kiptref Kft. beolvadt az osztrák bejegyzésű Kiptref Investment und Facility Management GmbH-ba.

Hátteret adhat a sajtóvállalkozásokhoz az idegenforgalom haszna is: a Puch-érdekeltségek elsősorban Baranyában, például Harkányban erősek. Bár a Mecsek Tours Kft. csak részben a Puch család érdekeltsége, egy másik gazda, a svájci Eldra AG se lehet olyan távol tőlük. Erre utal, hogy Dávid Iván ügyvéd képviseli, a harmadik tag pedig Dávid Gyula, aki fel-feltűnik olyan cégek képviseletében, amelyek környékén Puch is. Ő járt el például a népszavás TGD Intermedia AG cégjogi ügyeiben. Dávid Gyula és a volt pártpénztárnok egyébként társak voltak korábban az MSZP parlamenti frakciójában.

Nemcsak a finanszírozási háttér stabilitása kérdéses a Puch-lapok esetében, hanem az is, hogy a közéleti napilapok iránti érdeklődés folyamatos csökkenése mellett nem puszta ábránd-e a Népszabadságot idéző példányszám reménye. De ha összejönne is a jelentős növekedés a vásárlótábornál, komoly kockázatok akkor is maradnak.

A Népszava (és egyébként a Simicska-féle Magyar Nemzet is) a Népszabadságot bezáró Mediaworks Hungary Zrt. nyomdájában készül, és a kormányközeli kiadócsoport – mint a megyei napilapok kétharmadának gazdája – a vidéki lapterjesztésben is kulcspozíciókat foglal el. Ráadásul a Magyar Posta mintha elfeledkezett volna egyik alapfeladatáról, és már a közepes méretű városok egy részében sem viszi ki délelőtt a reggeli lapokat. Az ellenzéki napisajtó sorsának befolyásolására tehát egész sor eszköz áll a kormányoldal rendelkezésére, és ezek egy részéről el is lehet hitetni a közvéleménnyel, hogy alkalmazásukat nem a politikai szándék vezeti, hanem a piac kényszeríti ki. Ebbe belefér az is, hogy állami forrásokból segítve marad fenn a Népszava – ahogy történt ez a Horn-kormány idején a Magyar Nemzettel.