Törvényi hiányosságot emleget a kémügyben Kovács Béla és védője: most már nemcsak azt állítják, hogy a Jobbik EP-képviselője nem kémkedett, de azt is, hogy nem is kémkedhetett 2011-2013-ban az unió ellen, mert a kémkedés az Európai Unió intézményei ellen elnevezésű tényállás csak 2014. január 1-jétől szerepel a büntető törvénykönyvben – ezt írja a szerdai Magyar Idők.

Az ügyben még tart a nyomozás. Szikinger István, Kovács Béla védője a lapnak azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészség eddig semmilyen, a kémkedést igazoló bizonyítékot nem mutatott be számukra, bár minősített iratokat, így lehallgatási jegyzőkönyveket is megismerhettek már.

Kovács Bélát a 2011-2013-ra vonatkozó időszakról kérdezték, de szerintük ebben az időszakban a politikus akkor sem követhette volna el a gyanúsításban szereplő bűncselekményt, ha valóban hírszerzői tevékenységet folytatott volna, mert a büntető törvénykönyvben 2014. január 1-je előtt csak a Magyarország ellen folytatott kémkedés szerepelt tényállásként.

Szikinger István a minősített iratok tartalmáról nem beszélhetett, de példaként annyit elmondott, hogy az egyik telefonlehallgatás irata Kovács Bélának egy külföldi diplomatával folytatott beszélgetését tartalmazza, ahol szerinte az időjárásnál komolyabb téma nem fordul elő.

Az iratokból az is kiderül, hogy Kovácsot 2009-től tartották megfigyelés alatt, de sem az Európai Unió elhárítása, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal nem figyelmeztette, hogy kémgyanús egyénekkel találkozott volna vagy tartana kapcsolatot – olvasható a cikkben.

A Jobbik EP-képviselője ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, az Európai Parlament 2015 novemberében függesztette fel Kovács Béla mentelmi jogát.

A Központi Nyomozó Főügyészség a lapnak annyit reagált: még közel sem tártak minden bizonyítékot Kovács Béla és védője elé, ez legkésőbb iratismertetéskor megtörténik majd.