Megállíthatatlanul csökken az abortuszok száma Magyarországon

Húsz-huszonöt éven belül Magyarország több körzetében véget érhetnek a terhességmegszakító műtétek, ha továbbra is az utóbbi években tapasztalt ütemben csökken az ilyen orvosi beavatkozások száma. Fejér, Vas, Hajdú-Bihar, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében száz élveszületésre újabban már csak feleannyi abortusz jut, mint a rendszerváltás idején. A művi vetélések gyakorisága a Kisalföldön még gyorsabb ütemben esett vissza az utóbbi negyedszázadban: Győr-Moson-Sopron megyében 1990-ben száz szüléssel párhuzamosan még 67 küretre került sor, tavalyelőtt viszont 24-re. A leginkább látványos fordulat azonban a fővárosban következett be. Budapesten a többpárti demokrácia helyreállításának esztendejében még 20,5 ezer terhességmegszakítást hajtottak végre az egészségügyi intézményekben, tavalyelőtt viszont már nem egészen 4,5 ezret. Közelebbről ez azt jelenti, hogy 100 csecsemő világra jöttével egyidejűleg 1990-ben még 105 abortuszt végeztek a fővárosban, 2015-ben viszont az élveszületésekhez képest már csak 28 százaléknyit regisztráltak.

A fogamzásgátló tabletták forgalmazása, vagyis az 1960-as évek vége óta szinte folyamatosan esik vissza az abortuszok száma itthon. Fél évszázaddal ezelőtt egy nő átlagosan három küreten esett át 15 és 49 éves kora között. Jelenleg viszont már „csak” durván minden harmadik hölgy veti alá magát ilyen orvosi beavatkozásnak – derül ki a KSH adataiból. Az abortuszon átesett nők csaknem fele legfeljebb általános iskolát végzett, miközben a diplomások aránya 8-9 százalék körüli egy 2013-as hazai kimutatás szerint. A művi vetéléseknek mintegy a negyedét ugyanakkor érettségizett, egyhatodát szakmunkásnők kezdeményezik.

Relatíve a legtöbb terhességmegszakítást hazai viszonylatban Heves megyében hajtják végre. Eger térségében tavalyelőtt száz élveszületésre feleannyi küret jutott (a pontos adat: 49), míg az országos átlag 34 volt. Ugyancsak elég gyakoriak az ilyen orvosi beavatkozások Nógrád (47), Somogy (43), Szabolcs-Szatmár-Bereg (42) és Tolna (41) megyében. Néhány dunántúli térségben – Kisalföld, Veszprém és Vas megye –, továbbá a fővárosban a művi vetélések gyakorisága viszont ma már csak feleakkora, mint a Mátra és Cserhát körzetében fekvő településeken. A különböző korosztályok közül a 20–24 év közötti fiatal felnőttek kérik napjainkban a leggyakrabban terhességük művi megszakítását. Tavalyelőtt 6955 ilyen korú nőn hajtottak végre abortuszt idehaza. Negyedszázaddal korábban e beavatkozásokat legnagyobb számban még a 30–34 éves hölgyek kezdeményezték, utánuk pedig a 35–39 évesek következtek. Az abortuszon átesett pácienseknek 2015-ben a fél százaléka volt 14 éves vagy még fiatalabb gyerek (161 fő), míg az esetek 13 százalékában (4072 érintett esetében) 15–19 éveseken hajtották végre a küretet. A művi vetélések alanyainak ugyanakkor a 8 százaléka, 2502 fő töltötte be az abortusz idején a 40 éves életkort.

A 19 hazai megye között végül is egy olyan akad, ahol ma relatíve több terhességmegszakításra kerül sor, mint a rendszerváltás idején. E térség Jász-Nagykun-Szolnok megye: ott 1990-ben száz élveszületésre 42 művi vetélés jutott, míg a jelen évtized közepén 45. Az Alföld kellős közepén (ahol a fordulat évében még éppenséggel a legalacsonyabb volt az abortuszok gyakorisága) 1990 és 2003 között – az országban egyedülálló módon – jelentősen emelkedett a művi vetélések aránya, s csupán 2004 óta érvényesül a máshol már régóta tartó csökkenő tendencia.

A cikk a HVG 2017/08. számában jelent meg.