A döntés elhúzódását jól jelzi, hogy a testület ülésén nem is volt még napirenden egyik kérdés sem – értesült a Magyar Nemzet.

Mivel pedig mind a civil szervezetek kérdése, mind a felsőoktatási törvény módosítása politikai csatározások középpontjába került, elképzelhető, hogy az áprilisi választások előtt nem is hoz határozatot a testület, azzal ugyanis könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy vagy az ellenzéki, vagy a kormánypárti pozíciókat erősíti – tette hozzá a beszámoló.

Június 13-án fogadta el a parlament a fideszes képviselők által benyújtott civiltörvényt.

A jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek, annak ellenére, hogy a külföldi támogatásokat a kormány célkeresztjébe került társaságok korábban is pontosan feltüntették honlapjukon – idézték fel.

Mivel a köztársasági elnök nem kért normakontrollt az aláírás előtt – amit az Ab-nek harminc napon belül el kellett volna bírálnia – így csak utólagos alkotmányossági felülvizsgálatra van lehetőség. Ebben az esetben viszont nem köti a testületet semmilyen határidő – és a jelek szerint a bírák ki is használják ezt a lehetőséget.

Hasonló a helyzet a még korábban, április 4-én elfogadott, lex CEU-ként emlegetett jogszabállyal kapcsolatban. Ott szintén érkezett alkotmányjogi panasz és utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány is, utóbbi még április második felében. A kivételes eljárásban elfogadott jogszabályt Áder János köztársasági elnök szintén aláírta.

Az egyértelműen a Közép-európai Egyetemre, azaz a CEU-ra szabott módosítás egyebek között arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződést kötöttek.

Eredeti terv szerint a feltételeket nem teljesítő intézmények 2018. január 1-jétől nem vehettek volna föl elsős hallgatókat, de a határidőket nemrég egy évvel kitolták.