A kormány egy idő óta az üldözött keresztények eltökélt védelmezője. Budapesten konferenciát rendeztek a témában, a Hungary Helps nevű szervezet a világ több pontján segít, a kormány milliárdokat fordít a kérdésre. Szijjártó Péter minden egyes alkalommal a szokásos határozottsággal beszél a témáról: a nemzetközi sztenderdek pc-terrort kényszerítenek az európai politikusokra, ha a keresztényüldözésről van szó, a kormány ezt meg akarja változtatni, és minden fórumon határozottan felszólal ez ellen.

Nyilván nincs ez máshogy a kínai miniszterelnök látogatásakor sem.

Vagy igen?

A South China Morning Post (SCMP) pár napja számolt be arról, hogy Csianghszi tartományban, ahol a lakosok 10 százaléka keresztény, a Kínai Kommunista Párt emberei bementek több száz család otthonába, és arra kényszerítették őket, vegyék le a falról a vallási szimbólumokat, és helyette Hszi Csin-ping elnök képét tegyék ki. 600 keresztény szimbólumot vetettek le, és 453 portrét akasztottak fel. Az embereknek jobb lesz, ha a politikai vezető képét nézik a vallási szimbólumok helyett.

A jobboldali oldalak tele vannak olyan (ál)hírekkel, hogy a migránsok iránti túlzott tisztelet miatt nyugati országokban leveszik a keresztet a templomok tetejéről. Kínában viszont ez szintén valóság: az érintett provinciában tucatszámra kellett levegyék a templomok a keresztet. A Christianity Today oldal 2017-es rangsora szerint a világ 50 legrosszabb keresztényellenes országát tartalmazó listán Kína a 39. A hongkongi Derek Lam arról ír a New York Timesban, semmi kedve egy kommunista párt alá rendelt kínai keresztény egyházban papi szolgálatot teljesíteni, holott 16 éves kora óta egy vágya van, hogy pap lehessen. És akkor azokról a rémregénybe illő vádakról, hogy Kína elnézi, hogy az illegális szervkereskedelem áldozatai kínai vallási-etnikai kisebbségiek, többek közt keresztények, még nem is szóltunk.

Orbán Viktor ezekről semmit nem mondott, arról sem, hogy ilyesmiről tárgyaltak volna Li Ko-csiang kínai kormányfõvel (nehéz is ilyet elképzelni, amikor egy Tibet-lobogóra is öt magyar rendőr jut). Arról viszont beszélt, hogy

"semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést".

Az egyébként mindig harciasan a nemzeti érdekeket védelmező Szijjártó is meg van arról győződve:

"mára nincs olyan nyitott vagy vitás kérdés, amely gátolná a gazdasági együttműködés további előmozdítását".

Sok ország néz félre emberi jogi kérdésekben, ha gazdasági hasznot vár tőle. De legalább nem tetszeleg az elvek bajnokának és Európa megmentőjének szerepében, mint mi, akik nem először esünk saját csapdánkba.