Mellébeszélt a kormány a brüsszeli meghallgatáson

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet. Ott csak egyhangúan dönthetnek szankciókról, például a szavazati jog megvonása; a magyar kormány számíthat arra, hogy Lengyelország nem szavaz ellene. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban úgy látta: boszorkányüldözés és kommunista kirakatper lesz a meghallgatás.

  • hvg.hu hvg.hu
Mellébeszélt a kormány a brüsszeli meghallgatáson

A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz igen közel álló, annak védelmére létrehozott Alapjogokért Központ igazgatója is.

Az EP-ben a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.