Akár egy öltözőben is büntetlenül lehet kukkolni a dolgozókat

Az Egészséges erotika című filmben még szocializmusbeli kis abszurdnak tűnt, de az üzlet fellendítése érdekében kukkolás céljából rendszeresített kamerákat ma is bárki büntetlenül felszerelhet egy munkahelyi öltözőben. A kockázat lényegében annyi, mint a Tímár Péter rendezte „ladagyárban”: a munkások fellázadnak és sztrájkolni kezdenek.

Az abszurd helyzetre az MTVA igazgatói irodáiban elhelyezett, kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközökkel kapcsolatban indult nyomozás világított rá. A tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást azért kellett leállítani, mert kiderült, hogy az effajta kémkedés nem számít bűncselekménynek. A főügyészség a „töretlen jogalkalmazói gyakorlatból” azt vezette le, hogy „az MTVA irodái, illetve tárgyalói nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”, mivel az csak „más lakásában vagy egyéb helyiségben” valósulhat meg. Az eset kapcsán a főügyészség is elismerte, hogy itt joghézag van, és „indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb meghatározásával a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét kibővíteni”, a bűncselekményt újradefiniálni.

Lehallgató eszközök felkutatása. A falnak is füle van

Müller Judit

Mindez történelmileg alakult így: a magántitok jogosulatlan megismeréséből lett 2012-ben a tiltott adatszerzés tényállása, ami csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette, az elkövetési magatartásokat, illetve elkövetési tárgyakat viszont nem szélesítette. Így a tiltott adatszerzést – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni. De csak olyanban, ami a másé. A még közös háztartásban élő, válófélben lévő feleség lehallgatása például szintén nem bűncselekmény. De egy kormánykritikus civil szervezet irodájának bepoloskázása sem, hisz az sem magánlakás.

A közelmúltban, egy felülvizsgálati eljárásban mindezt a Kúria is megerősítette. Egy munkahelyi vécében felszerelt kamera kapcsán szögezte le, hogy tiltott adatszerzés bűntettét nem követi el az, aki munkahelyének egyik helyiségében mozgásérzékelős videokamerákat szerel fel. Szokatlan módon ez az ügy épp az ügyészség indítványa nyomán került a legfőbb bírói fórum elé, s a korábban a vádat képviselő szervezet kezdeményezte – sikerrel – a vádlott felmentését.

Ha a tiltott adatszerzés bűncselekményét a munkahely bepoloskázásával nem is lehet elkövetni, mindez „nem jelenti azt, hogy egy esetleges irodai megfigyelés – a megvalósulás módjától, eredményétől, az esetlegesen megszerzett adatkörtől, a megfigyelő személyétől, a megfigyeléshez használt eszköztől is függően – a jelenlegi Btk.-ból következően minden esetben teljesen büntetlen maradna” – mondta a HVG-nek Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Az elkövető ez esetben megvalósíthatja például a személyes adattal visszaélést, ami csak vétségnek számít ugyan – szemben a tiltott adatszerzéssel, amely bűntett, és már alapesetben három év börtönnel szankcionálható –, de egy év már ezen a címen is kiszabható.

Müller Judit

Konkurens cégvezér lehallgatása még ennél is „olcsóbban” megúszható. Hogy valakit emiatt elítéljenek, azt is bizonyítani kell, hogy jogtalan előnyszerzés vagy másnak vagyoni hátrány okozása volt a cél. „Hiába lenne ez evidens a bíró számára, ha ezt nem sikerül bizonyítani” – fogalmazott a HVG-nek egy bírósági forrás. Vagyis a lebukáshoz lényegében az kell, hogy az illető beismerje a tettét, vagy kimutatható legyen az adatszerzéssel nyert gazdasági előny. Azzal, aki a lebukás után azt mondja, hogy egyszerűen csak kíváncsi volt, nem sokat tud kezdeni az igazságszolgáltatás. Így az üzleti titok megsértése a gyakorlatban főként olyan eseteket takar, amikor egy dolgozó magával viszi korábbi munkahelye titkait az új cégéhez, s ott hasznosítja. Azt, hogy ez nincs így rendben, már 2006-ban leírta a Legfőbb Ügyészség, és a tiltott adatszerzés miatt a tényállás kiszélesítését Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság elnöke is sürgeti.

A jövő júliusban hatályba lépő új büntetőeljárási törvény azonban nemhogy szűkítené a kémkedés lehetőségét, inkább más területen is kiszolgáltatottabbá teszi az embereket, mégpedig a bűnüldöző hatóságok kíváncsiságának. Mert az eddigieknél ellenőrizhetetlenebb lesz a titkosszolgálati eszközök alkalmazása. A törvény szövegéből például nem derül ki, hogy mégis milyen „leplezett eszközöket” lehet majd alkalmazni bírói vagy ügyészi engedély nélkül, miközben az a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jogokat korlátozza, és a magántitok, a levéltitok, továbbá a személyiségi jogok sérelmével jár. Az viszont már eldőlt, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, a tudta nélkül elolvassák a leveleit, netán a távollétében átkutassák a lakását, kocsiját. Az új törvény az úgynevezett előkészítő eljárással kínál lehetőséget az előzetes felderítésre, amelynek indoka a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása lehet. Ami a politikai riválisokkal szemben akár fegyverként is bevethető.

PÁLMAI ERIKA