Hamvay Péter
Hamvay Péter

A minimálbér adómentesítésének ígéretével meg lehet nyerni a választásokat – állítja Vágó Gábor aktivista, aki szerint a most induló népszavazási kampány megrendítheti a rendszert.

HVG: Elkezdték gyűjteni az aláírásokat, hogy – az ön kezdeményezésére – népszavazást írjanak ki, mely alapján az állami vállalatok vezetői nem kereshetnének többet a köztársasági elnöknél. Tényleg ez a legnagyobb probléma ma Magyarországon?

Vágó Gábor: A társadalmat szétszakító bérfeszültség a nagy probléma. Hiába tűnik viszonylag magasnak az átlagbér, a munkavállalók közel fele havi 100 ezer forint alatt keres, amiből alig lehet megélni. Arról azonban, hogy emeljék a fizetéseket, nem lehet népszavazást kiírni, viszont a népszavazási kampány rávilágít erre a tarthatatlan helyzetre.

A Momentum azzal utasította el részvételét az aláírásgyűjtésben, hogy egy állami cég élére is csak piaci fizetésért lehet szakembert találni.

Javarészt nem a szakmaiság, hanem a politikai hűség dönt az állami vállalatok vezetőinek kiválasztásánál. A Momentum azt is mondta, hogy azért felesleges a népszavazás, mert majd felemelik az államfő fizetését. Ám ez nem igaz, hiszen a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény kétharmados. Így ha valóban meg akarják növelni a vállalatvezetők fizetését, a gyalázatosan alacsony köztisztviselői alapilletményt kell felemelni, ugyanis a törvény ennek 39-szeresében határozza meg a köztársasági elnök járandóságát.

VÁgó Gábor. Politikusból aktivista
©

Nem naivitás azt gondolni, hogy a néhány csókost úgy fizeti majd meg a Fidesz, hogy az egész közszférának megemeli a bérét? Bizonyára talál valami kiskaput.

Arra azért kíváncsi leszek! Immár a Kúria által is jóváhagyott népszavazási kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?” Azért ilyen bonyolult a fogalmazás, mert így a reményeink szerint megszülető törvény bezárja azokat a kiskapukat, amelyeket a Fidesz nyitva hagyott akkor, amikor 2011-ben 2 millió forintban maximálta az állami vagy önkormányzati cégvezetők fizetését.

Gondolom, nem pár tízmillió megspórolása a célja?

Én ezt sem becsülném le, nagy sikernek tartanám azt is, ha, mint a boltzár vagy a tervezett budapesti olimpia esetében a kormány elébe menne a népszavazásnak, és törvényt módosítana. De még nagyobb siker lenne egy eredményes népszavazás, amely akár megrendíthetné az úgynevezett Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

A közvélemény-kutatóknál nem látszik a megrendülés.

A NER-nek először a lelkekben kell megbuknia, az urnák csak ez után jönnek. A Gyurcsány-kormány végét is – legalábbis politikai értelemben – népszavazás okozta, miért ne történhetne meg ez most a Fidesz esetében?

Miért nem várja meg, hogy a Kúria döntsön az ön által kezdeményezett másik kérdésről, a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre emeléséről?

120 nap alatt kell 200 ezer aláírást gyűjteni, nagy luxus lenne várakozásra fecsérelni az időt. Az egymás után induló – rendszerellenes – aláírásgyűjtések erősíteni fogják egymást.

Vagy épp gyengíteni, az emberek beleunhatnak.

Ellenkezőleg: sikerélményt ad nekik, megmutatja, hogy akár egyetlen aláírással is tud tenni valamit.

Volt pár kormányváltás, sőt rendszerváltás is az utóbbi évtizedekben, ám a számonkérés sohasem sikerült. Miért reméli, hogy a NER bukása után más lesz a helyzet?

Az intézményesített korrupció valóban megkönnyítette a pénzlenyúlást, de egyetlen banánhéjon is el lehet csúszni. Most is van számos olyan eset, amikor nyilvánvaló a bűncselekmény, de a Polt Péter vezette ügyészség nem indít eljárást. Ezeket az ügyeket elő lehet majd venni.

Az értelmiség talán különbséget tud tenni a NER intézményesített korrupciója és a korábbi kormányok gyakorlata között, de a társadalom egésze aligha. Ezért a korrupció ügye eddig sem bizonyult a legjobb eszköznek a mozgósításra.

Ez a népszavazás nemcsak a korrupcióról, hanem a bérfeszültségről is szól. Az utóbbi néhány év tiltakozásaiban a globalizáció nyertesei hallatták a hangjukat. A havi fizetés kérdéskörével viszont szélesebb rétegeket is meg lehet szólítani.

Milyen stratégiájuk van a vidéki emberek meggyőzésére?

Azt látom, hogy vidéken is sokan aláírnának, csak ott nyilvánosan kevesen merik vállalni a véleményüket. Így ott a door-to-door kampány fog dominálni. Szeretnénk megkeresni a helyi, kisvárosi, falusi véleményvezéreket, és rávenni őket, hívják meg ismerőseiket vacsorára, és írassák alá velük az íveket.

Mégsem tolakodnak a pártok az aláírásgyűjtésre. A DK-t és a Jobbikot sem látom a támogatók között.

A Jobbik elvi támogatásáról biztosított, ők a bérunió kapcsán lesznek az utcán ebben az időben. Talán még sikerül rábeszélni őket a csatlakozásra. A DK nem válaszolt a megkeresésre. Azt gondolom, hogy az MSZP és az LMP mellett a Párbeszédnek, az Együttnek és a Kétfarkú Kutya Pártnak is van olyan jelentős aktivistahálózata, ami sikerre viszi az aláírásgyűjtést, amiben szakszervezetek és civilek is részt vesznek.

VÁgó Gábor LMP-képviselőként tüntet 2011-ben. A politika láncai
©

Hogyan látja a 2018-as választás kimenetelét annak tükrében, hogy az ellenzéki pártok között jelenleg nem látszik semmilyen együttműködés?

Az aláírásgyűjtés jó példa az együttműködésre. Kilenc hónap van még a választásokig. És tulajdonképp dupla választás lesz 2018-ban: a pártlistás mellett 106 egyéni körzetben is. Ezek közül nagyon sok megnyerhető, ha az ellenzéki jelölteknek néhány fontos kérdésben sikerül megállapodniuk.

Mire gondol?

Például hogy az új hatalom garantálná a tisztességes munkáért tisztességes bért, a minimálbér adómentességével.

Meg lehet ígérni a munkát terhelő adók és járulékok csökkentését, csakhogy akkor a nyugdíjra és az egészségügyre nem lesz pénz.

Lehet csökkenteni az állam önmagára fordított kiadásait, nem kell például száznál is több helyettes államtitkár. A korrupció megszüntetése hatalmas összegeket szabadítana fel. A NER legfőbb bűne, hogy feléli a jövőt. Ketyeg a nyugdíjbomba, az oktatás lezüllesztésének pedig az lesz a következménye, hogy még kevesebb adóbevételhez jut az állam, hiszen az alacsonyan iskolázottak kevesebbet keresnek.

Nem akar visszatérni a pártpolitikába? Esetleg épp korábbi pártjába, az LMP-be?

Sokkal többet tudok elérni úgy, hogy különböző pártoknak segítek, mint hogy beüljek ebbe a mai parlamentbe. Az öt százalék nem motivál.

Miből él, miből telik a népszavazási kampányra? Csak nem Soros György támogatja?

Alapítottam egy pr-ügynökséget, a piacról élünk. Nekem pedig nincsenek nagy igényeim, havi 150–170 ezer forintból megélek. Nem támogat Soros György, de a népszavazási kampánnyal szeretnék megszólítani potenciális támogatókat, ugyanis a 15 millió forintra becsült költségeknek egyelőre még a töredéke sem áll rendelkezésre.

HAMVAY PÉTER

[email protected]

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nézegessen fotókat a Duna fölött parádézó helikopeterekről és repülőkről

Nézegessen fotókat a Duna fölött parádézó helikopeterekről és repülőkről

Milyen telefonokat vesznek most legtöbben Európában?

Milyen telefonokat vesznek most legtöbben Európában?

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Csoportos pert indítottak az Epic Games ellen a Fortnite miatt

Egyre több amerikai közgazdász vár recessziót 2021-re

Egyre több amerikai közgazdász vár recessziót 2021-re

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Gyilkosság Polgár főterén – szúrt a haragos

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag