Egyre gyakrabban sikerül a magyarokat letéríteni az öngyilkosság útjáról

A legnépesebb skandináv államban (9,8 millió lakos) a legutolsó uniós statisztikák szerint 1180-an vetettek véget önként 2014-ben az életüknek, míg Görögországban ezzel párhuzamosan 565-en szálltak ki a „taposómalomból”. Ehhez képest itthon az utolsó választási esztendőben 1927 férfi és nő távozott saját elhatározásából az élők sorából. A végzetes önakasztások és más hasonló tragédiák száma az utóbbi két évben 10 százalékkal csökkent ugyan idehaza, a szuicid cselekmények elkövetőinek (egyszersmind áldozatainak) a száma tavaly azonban valamivel még mindig magasabb volt, mint az évtized közepén az említett két országban.

hvg

Magyarországon évről évre nagyjából annyian döntenek „sikeresen” önmaguk halálba segítése mellett, mint a 17 milliós Hollandiában, vagy a 11 és fél milliós Belgiumban. A durván tízmilliós lélekszámú európai államok közül Csehországban ugyanakkor 20, Portugáliában pedig 35 százalékkal alacsonyabb az öngyilkosságok gyakorisága, mint itthon. Az elmúlt fél évszázadban sokáig úgy emlegették Magyarországot, mint ahol relatíve a legmagasabb az „önmagukat kivégző” személyek száma a világon. Ez a képlet csak a kilencvenes években, a balti államok önállósodását követően módosult: az utóbbi két évtizedben (a lakosság számarányához viszonyítva) már Litvániában a legmagasabb az öngyilkosságok aránya. Míg az Európai Unió 28 tagállamában százezer főre átlagosan 11 szuicid cselekmény jut, Vilnius körzetében 32 a hasonló mutató. Magyarország ez idő szerint holtversenyben a második helyen áll Lettország és Szlovénia társaságában (19-19), utánuk Észtország (18) és Belgium (17) következik a feketelistán. A legkevesebben mindeközben Görögországban (5) és Olaszországban (6) dobják el maguktól az életet.

Bármennyire erős más népekhez képest az önpusztító hajlam a kritikus helyzetbe kerülő magyarokban, a szuicid reakciókat egyre gyakrabban sikerül újabban megfékezni (nem utolsósorban az orvosok által alkalmazott antidepresszánsoknak tulajdoníthatóan). Az öngyilkosságok száma jó harmad évszázad alatt csaknem a harmadára esett vissza. 1980-ban még 4809 személy vetett véget itthon önkezével az életének, tavaly viszont már „csak” 1763-an jutottak hasonlóan végzetes elhatározásra – derül ki a nemrég megjelent 2016-os Magyar statisztikai évkönyvből.

hvg

Az utóbbi másfél évszázadban a kutatók szerint összesen négy jelentős öngyilkossági hullám söpört végig Magyarországon. Az első éppen az 1867-es kiegyezés évtizedében, a második a XIX–XX. század fordulóján, a harmadik az 1929–1933-as világgazdasági válság idején, míg végül a leghosszabb a kádári konszolidáció fojtott évtizedei alatt. Az 1980-as évek közepe táján az addigi emelkedő trend viszont megfordult, s azóta az emberek válságos helyzetekben ritkábban – nemzetközi összehasonlításban persze még mindig igen gyakran – nyúlnak az önkivégzés eszközéhez. Az öngyilkosságok száma még az elmúlt száz esztendő második legsúlyosabb gazdasági krízise, a 2008-ban kezdődött (s mintegy fél évtizedig tartó) recesszió idején sem emelkedett idehaza, igaz, az addig markánsan csökkenő trendet akkoriban egy stagnáló időszak átmenetileg azért félbeszakította.

Az ezredforduló idején egyébként naponta átlagosan kilencen, míg tavaly öten vetettek véget önként az életüknek Magyarországon.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.