Továbbra is Magyarországon van az a palesztin férfi, akit még a Bajnai-kormány fogadott be nyolc éve a guantánamói táborból – erősítette meg kérdésünkre a BM. A volt rab beilleszkedése azonban biztonsági kockázatokat rejthet.
Egy palesztin férfit szállítottak 2009. december 1-jén Magyarországra az Obama elnök által akkor még bezárásra ítélt guantánamói fogolytáborból. A Bajnai-kormány előtte megállapodott az amerikaiakkal arról, hogy „letelepíti és segíti a beilleszkedését a társadalomba, amit folyamatosan figyelemmel kísér és támogat”. Magyarország – több más európai állam mellett – amerikai kérésre gyakorolt gesztust a humanitárius lépéssel, hogy „a korábbi fogvatartott mielőbb önellátóvá váljon és beilleszkedjen a magyar társadalomba”. A 260/2009-es kormányrendelet szerint a magyar kormány támogatásába beleértendő a lakhatáshoz, a munkakereséshez nyújtott támogatás, valamint a közegészségügyi ellátások és nyelvtanulás lehetővé tétele is.
A HVG kíváncsi volt, nyolc év után Magyarországon tartózkodik-e még a volt guantánamói rab, és ha igen, hogyan halad a társadalmi beilleszkedése. Megkeresésünkre az integrációs programért korábban felelős bevándorlási hivatal a Belügyminisztériumhoz irányított bennünket, ahol a következő információt kaptuk: „A korábban a guantánamói támaszponton fogva tartott személy magyarországi integrációjához az érintett belügyi szervek hatékony segítséget nyújtanak. Bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni.” Ez a válasz egyrészt megnyugtató (nemzetbiztonsági forrásból úgy tudjuk, pár éve felröppent az a tévesnek bizonyult hír, hogy a férfi lelécelt a zárt körletből), másrészt új kétségeket is felvet.
De kiről is van szó? Bár a kormány 2009-ben úgy határozott, nem hozza nyilvánosságra a volt fogoly személyazonosságát, a The New York Times guantánamói interaktív adatbázisából (részben WikiLeaks-kiszivárogtatás alapján) kiderül, hogy Magyarországra az 519-es fogoly érkezett: a neve Mahrar Rafat al Quwari, más néven El Falesteny („a palesztin”). Ez nagyjából a legbiztosabb, ami tudható róla, akárcsak az, hogy 1965-ben, Gázában született, de már az állampolgársága is kérdéses. A hivatalosan hontalan férfi húsz évig Libanonban és Jordániában élt, 2001 szeptemberében Pakisztánban próbált meg ENSZ-menekültpapírokat szerezni, hogy Európába költözhessen, végül Afganisztánban a háború kitörése után fogták el az al-Káida segítőjeként, és kiadták Amerikának. A férfit, akinek ügyvédje, Stephen Truitt szerint soha nem volt személyi igazolványa, 2007-ben tisztázták a vádak alól, de egyik ország sem fogadta be, ezért még jó két évig maradt a börtönben.
Úgy tudjuk, Magyarországon al Quwari keresztülment ugyan a C típusú vagy ahhoz hasonló szigorúságú átvilágításon, de a zárt körletben eltöltött első időszakban is szabadon kommunikálhatott: 2010 elején Skype-on folyamatosan tartotta a kapcsolatot egy Portugáliába szállított volt rabtársával, az év júniusában – tehát már a kormányváltás után – pedig már szabadon mozoghatott. 2012 márciusában a Népszabadság megírta, hogy nem kért és nem is kapott magyar állampolgárságot, és volt még egy érdekesség: „Állítólag néhány évvel ezelőtt a titkosszolgálatok arról tettek jelentést, hogy az illető igyekszik felmelegíteni a régi, ciszjordániai kapcsolatait, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.” Egy hónapra rá a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában is felmerült a palesztin fogoly ügye, igaz, nem önálló napirendi pontként.
2013-ban a palesztin férfi ügyéről – nevének és teljes arcának felfedése nélkül – riportot sugárzott az RTL Klub Házon kívül című műsora, amelyből kiderült, hogy a Budapesten élő volt rab elégedetlen a helyzetével: elpanaszolta, hogy a kormánynak nincs terve vele, nem segít neki munkát találni, és kevesellte a betegbiztosítására szánt összeget is. A bevándorlási hivatal illetékese pedig a riportban elmondta, hogy fogytán a személyre szabott, integrációs programra szánt pénz is, amit addig az amerikaiak fizettek, és ha a keret kimerül, nincs kilátásban magyar büdzsé erre a célra. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a költségkeretre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt.
A palesztin exfogoly a Magyar Iszlám Közösséggel azóta sem vette fel a kapcsolatot, holott a kulturális beilleszkedésben kaphatott volna onnan segítséget. Bolek Zoltán, a közösség elnöke kérdésünkre azt mondta, hogy „mi is nagyon szeretnénk tudni, hol van”, de az állam sem vette igénybe annak idején a MIK által felajánlott segítséget. Nem tartja vele a kapcsolatot az Amnesty International (AI) magyar szekciója sem, amelyik annak idején üdvözölte a volt fogoly befogadását. 2009-ben al Quwari még Svájcban és – az AI német szekciójának segítségével – Németországban is megpróbált letelepedést kérni, de elutasították. Magyarországra csak az amerikaiak nyomására volt hajlandó jönni.
A fogoly kiválasztásánál az amerikaiak több jelöltet is a magyarok figyelmébe ajánlottak, de a legfontosabb szempont végül a „kockázatminimalizálás” volt: csak egyvalakit akartak befogadni, és az is a lehető legveszélytelenebb legyen. A Bajnai-kormány egyik volt tagja úgy fogalmazott: attól tartottak, hogy „két emberrel már négyzetesen nő a kockázat”, ezt Amerika is elfogadta, semmilyen nyomást nem gyakorolt Budapestre. A magyarok a helyszínen is alaposan informálódtak a számba jöhető guantánamói rabokról, majd a parlament bizottságaiban az ellenzéket is bizalmasan tájékoztatták a döntésről. Forrásunk felidézte, hogy a Fidesz korrekten viszonyult a lépéshez, nem használta fel a témát a Bajnai-kormány elleni támadásra. Később kiszivárgott WikiLeaks-táviratokból aztán kiderült, hogy a kormány kifejezetten a Fidesz támogatásához kötötte a fogoly befogadását.
Nehéz lenne megmondani, pontosan mekkora rizikót jelent Mahrar Rafat al Quwari magyarországi tartózkodása az ország, illetve Európa biztonsága szempontjából. Az Európai Parlament 2009-es vitájában néppárti képviselők még arra hívták fel a figyelmet, hogy a guantánamói foglyok „potenciális terroristák”, így nem kéne őket Európába engedni, és példának hozták fel a terrorista tevékenységhez visszatért szabadon bocsátottak ügyét. Az RTL Klub említett riportjában ártatlan és ártalmatlan emberként mutatták be a palesztin befogadottat, aki „rosszkor volt rossz helyen, így aztán hol ide hurcolták, hol oda”. A nyilvánosan hozzáférhető guantánamói dokumentumok azonban árnyalják ezt a képet.
Az ügyvédje által „rendkívül erősnek és okosnak” leírt, szakállas férfi 2001 nyarán, pakisztáni beutazására várva, az afganisztáni Dzsalálábádban élt, majd amikor az amerikaiak a szeptember 11-ei terrortámadás után a várost is bombázták, elmenekült, de a helyiek elfogták, és magas vérdíjért átadták a tálibellenes Északi Szövetségnek, amelyik aztán átadta őt az Egyesült Államoknak. A védelmi minisztérium egyik 2006-os guantánamói memoranduma szerint al Quwari – akinek négy álnevét is említi – az al-Káida tagja, a terrorszervezet Tora Bora-i hegyekben harcoló egységének ellátásért és logisztikáért felelős könyvelője volt. Rádió is volt nála, ami csak a magas rangú tagoknak járt, azon kommunikált a parancsnokával, és valószínűleg többször találkozott Oszama bin Ladennel. Kapott fegyveres kiképzést az al-Káidától, de harcokban nem vett részt. A dokumentum szerint kihallgatóinak (akik alvásmegvonással és más kemény eszközökkel vallatták) meggyőződése volt, hogy titkol valamit előlük, többször elismerte, hogy hazudott nekik.
Az amerikai vizsgálat végül tisztázta őt, azt viszont a magyar szerveknek kellene tisztázniuk, hogy mi a céljuk a palesztin exfogollyal, és mennyi adófizetői pénzből nyújtanak „hatékony segítséget” az integrációjához.
Sorsára a HVG cikke nyomán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt is kíváncsi, közölte, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázattal járó ügyről van szó, ezért a Belügyminisztériumtól, az Alkotmányvédelmi Hivataltól és a TEK-től vár majd tájékoztatást a testület jövő csütörtöki zárt ülésén.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
