Feltörekvő kisegyházak: a jehovisták, a „hitesek” és a baptisták a legerősebbek

Csaknem ezren vallották magukat idehaza a - nemrég több hatósági eljárás keresztüzébe került - Magyarországi Szcientológia Egyház tagjának a legutolsó népszámlálás alkalmával. A Lafayette Ronald Hubbard amerikai sci-fi író által a múlt században elindított mozgalomnak, amely a megalakulása óta hevesen támadja a pszichiátriát, sőt általában tiltja az orvosi terápiák elfogadását is, egészen pontosan 986 olyan tagja volt az évtized elején, aki vállalta felekezeti identitását a cenzus során.

A háború előtt még szektának nevezett kisegyházak követőinek a száma nem különösebben magas Magyarországon, a felekezeti világnak azonban ez az a szegmense, ahol a hívők száma nem csökken, hanem elég dinamikusan növekszik az utóbbi időben. Miközben a nagy és bevett történelmi egyházak „fiainak” és „leányainak” a száma egyetlen évtized alatt 7 és fél millióról 5 és negyed millióra esett vissza a legutóbbi két népszámlálás, 2001 és 2011 között, a kis felekezetek híveinek a tábora éppenséggel 70 százalékkal emelkedett. A szóban forgó pár tucat felekezetnek (például a baptistáknak, a metodistáknak, a pünkösdistáknak vagy az adventistáknak) az évezred elején 97 ezer, egy évtizeddel később viszont már 167 ezer tagja volt, pontosabban ennyien közölték az állam kérdezőbiztosaival hitbéli hovatartozásukat.

HVG

A leginkább expanzív új vallási csoportnak a teológushallgatók által 1978-ban Budaörsön alapított Hit Gyülekezete (HGY) számít, amely néhány éve a kormány támogatását is élvezi. A neoprotestáns mozgalmakhoz közel álló szervezetnek 2001-ben nem egészen 4 ezer híve volt, egy évtizeddel később a közösség KSH által regisztrált tagjainak a száma viszont már 18 220 főre rúgott. A „hitesek” tábora 2011-ben így másfélszer akkora volt, mint például a „bevallottan” izraelita vallásúaké, s csaknem háromszorosa a hazai unitárius közösségének. A főváros kerületei közül Kőbányán a legbefolyásosabb ez az irányzat, miközben olyan falu is akad, ahol 2011-ben már több száz „nyílt sisakos hites” élt. A Mátészalkához közeli, kétezer lelkes Kántorjánosiban például 305-en vallották magukat a Németh Sándor vezette felekezet tagjának. A szatmári településen a reformátusok és a görögkatolikusok után ma már a HGY számít a harmadik legnagyobb vallási csoportnak.

A honi kisegyházak közül a legtöbb „lelket” azonban nem a „hitesek”, hanem a jehovisták tudják felmutatni: a Magyarországi Jehova Tanúi Egyháznak a legutóbbi népszámláskor 32 ezer tagja volt. Ez tízezer fős növekedést jelentett egy évtized alatt. Az amerikai eredetű vallási irányzatnak, amely elutasítja például a képek és a kereszt tiszteletét, s tagadja Jézus isteni voltát is, Budapesten a Józsefvárosban van a legtöbb (csaknem félezer) követője, a kelet-magyarországi kisvárosok közül pedig például a szabolcsi Ibrányban szerzett viszonylag erős hadállást. Létszámát tekintve a harmadik legnagyobb kisegyháznak a baptistáké számít idehaza; e neoprotestáns felekezetnek, amely a felnőttkorban történő megkeresztelkedést tekinti a vallásos elköteleződés alapjának, az évezred elején 17,7 ezer, egy évtizeddel később 18,2 ezer, hitét nyíltan megvalló tagja volt.

HVG

Néhány világvallás híveinek a tábora ennél gyorsabb ütemben nőtt az utóbbi években Magyarországon, nyilván nem függetlenül a nemzetközi migrációtól, ám még így sem különösebben nagy e közösségek mérete. A hazai muszlimok, illetve buddhisták száma például 3,2 ezerről 5,5 ezerre, illetve 5,2 ezerről 9,2 ezerre ugrott a két legutóbbi cenzus között. A több ezer hívőt magukénak tudó kis felekezetek mellett néhány száz tagú vallási csoportok is működnek itthon. A különféle ősmagyar vallásoknak, például a táltoshitnek és más sámánisztikus csoportoknak például másfél ezer követőjét regisztrálták az évtized elején a KSH számlálóbiztosai.

A cikk a HVG 2017/46. számában jelent meg.