Véget vetett az Alkotmánybíróság annak a gyakorlatnak, hogy a hírvivőn, az újságírón „verjék le”, ha a politikusok hazudnak. A packázásnak azonban ezer módja maradt.
Nem várt helyről és időben kapott megerősítést a sajtó, pontosabban a tájékozódás szabadsága. „Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít” – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB).
Ezzel évtizedes, a sajtó objektív felelősségét a sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatban is megállapító bírói gyakorlatnak vetett véget, mondván: „A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.” Az AB egyúttal megsemmisítette a Kúria azon ítéletét, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott.
Ezúttal a Nyugat.hu internetes hírportál fordult panasszal az AB-hez, miután személyiségi jogi perben vonták felelősségre azért, mert tudósított az MSZP-s, azóta amúgy előzetes letartóztatásban ülő Czeglédi Csaba sajtótájékoztatójáról, amit A trafiktörvény az államosított korrupció iskolapéldája címmel tartottak. Ezen többek között Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter érintettségét ecsetelték a trafikmutyiban. Bár a lap a hírbe hozott Hende véleményét is közölte, a politikus pert indított, és azt végül a Kúrián meg is nyerte, arra hivatkozva, hogy a hírportál „objektív felelősséggel tartozik”. Ezt írta most felül az AB.
A szerkesztőségek csaknem korlátlan felelősségét az utóbbi évtizedben több, erősen vitatható bírói döntés is megállapította. A magyar sajtótörténetbe is bevonult, hogy – még a kilencvenes évek végén – kártérítésre kötelezték a szolnoki helyi napilapot, mert szöveghűen beszámolt arról, amit a Munkáspárt egyik vezetője Torgyán Józsefről állított: nevezetesen, hogy a kisgazda vezér „még arra is képes, hogy bérgyilkosokat fogadjon”. A HVG az idő tájt a Prisztás-gyilkossággal kapcsolatos rendőrségi közlemény szó szerinti átvétele kapcsán kényszerült helyreigazításra. Zalaegerszegen a hírhedt Száva Lajos kontra Zalai Hírlap perben a megyei bíróság azért találta felelősnek a téves információt közlő lapot, mert az – a megyei főkapitányság sajtótájékoztatója alapján – azt közölte, hogy több, hasonló nyomozati eljárás is folyik a felperes ellen. Márpedig – állt a jogerős ítéletben – a lap „felróhatóságától függetlenül felelős” a mástól származó információ közreadásáért. A korábbi közpénzügyi államtitkár Keller László kontra Demeter Ervin perben a kétezres évek elején pedig az is bekövetkezett, ami többpárti demokráciában addig elképzelhetetlennek tűnt: egy parlamenti szócsatáról szóló beszámolóért helyreigazításra ítélték a Magyar Hírlapot.
Az effajta sajátos értékelésnek szabott gátat most az AB, kimondva, hogy a „híresztelés” fogalmának a bírói gyakorlatban szokásos értelmezése nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. A sajtó tevékenységének lényegi eleme ugyanis a közéleti események közvetítése, beleértve a közéleti szereplők álláspontjainak terjesztését. Márpedig a sajtó „alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el” – mondta ki a nagy vitában megszületett többségi döntéssel az AB, amivel a volt fideszes képviselő Balsai István és Salamon László mellett Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák sem értettek egyet.
A politikusok nyilatkozataiért már nem kell ugyan felelni, abszurditásokból így is maradt bőven. A kormánypárti Origo például októberben azt híresztelte, hogy az LMP-közeli Róna Pétertől 130 négyzetméteres Bajcsy-Zsilinszky úti lakást bérel a Momentum, holott Rónának nincs is ilyen lakása. A sajtóperben az Origo azzal védekezett, hogy a cikk végére odaírták, hogy Róna cáfolta a lap információit. Bár a közgazdász első fokon nyert, nem lehet nyugodt. A pernyertesség semmire sem garancia.
Kormányközeli orgánumoknál rendszeresen megtörténik, hogy a büntetést kifizetik, de a hiba nyilvános elismerése elmarad. Ezért is kezdeményezett a Jobbik törvénymódosítást, e szerint 5 és 50 millió forint közötti bírságot lehetne kiszabni azokra a sajtóorgánumokra, amelyek jogerős bírósági ítélet ellenére sem teszik közzé a helyreigazítást. Tudják, miről beszélnek: Vonáéknak több mint hatvan megnyert helyreigazítási perük van „fideszes médiumokkal” szemben, és több mint tíz esetben végrehajtási eljárást kellett kezdeményezniük helyreigazítás elmaradása miatt például a Magyar Idők és a Ripost ellen. Hasonló cipőben jár Juhász Péter (Együtt) is a Vajna-féle TV2-vel.
PÁLMAI ERIKA
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
