A lap birtokába került jelentés szerint hiába próbálták szakképzési ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket (ács, cukrász, szakács, hegesztő). A lemorzsolódás csökkentésére és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzése céljából létrehozott Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. Mindkettővel az a probléma, hogy egyre kevesebben vesznek benne részt, ráadásul a Híd II.-ben csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez részszakképesítést.

Aggasztó, hogy a jelentés szerzői szerint legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban, de hozzáteszik azt is, hogy míg itthon egyre csak távolodnak attól, hogy 2020-ra 10 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya, a tagországok összesített átlaga folyamatosan javul. A jelentés azt írja, a magyarországi arány összefügg azzal, hogy a teljes 15 éves korosztály mintegy 25 százaléka alapvető számolási és szövegértési problémákkal küzd, gyakorlatilag funkcionális analfabétának tekinthetőek, így a szakmai készségeik megfelelő fejlesztése sem lehetséges.

De problémát okoz a tanárhiány is: a jelentésben feltüntetett adatok szerint a középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2016/2017. tanévben 306-tal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 913-mal kevesebb, mint a 2014/2015-ös tanévben – írja a lap.