szerző:
MTI

A télvégi hideghullám ellenére ez a tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban több mint 1,5 Celsius-fokkal magasabb mint a sokéves átlag. Ezzel együtt több mint 20 százalékkal több csapadék is hullott, mint egy szokásos télen - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-nek készített elemzéséből.

Az évszak középhőmérséklete 1,63 fok volt, ami mintegy 1,7 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot. A 2017/18-as tél összességében a 18. legenyhébb az 1901-től vezetett mérésekben. Mint kifejtették: az évszak végére fordult "igazán téliesre" az időjárás. Az első két téli hónap, de különösen a január enyhébb volt a szokásosnál. A december összességében 2,2 fokkal volt melegebb az átlagosnál, az egész országban a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. A Tiszántúlon helyenként csaknem 3 fokkal volt melegebb a szokásosnál a december.

A január is rendkívül enyhe volt: az ilyenkor átlagos mínusz 1 fokhoz képest, a hónap középhőmérséklete plusz 2,79 fok volt. Ezzel 1901 óta az idei volt a 6. legmelegebb január. Ennek kapcsán megjegyezték: a tavalyi január 10. leghidegebb volt az 1901 óta vezetett mérésekben. Országos átlagban csupán egy napon maradt el a középhőmérséklet az átlagtól. Január 6-án és 7-én új országos melegrekord született: január 6-án, több helyen is megdőlt az országos melegrekord. A legmelegebbet, 17,4 fokot Babócsán mérték, ami 0,7 fokkal volt magasabb, mint az addigi rekord, amelyet 1975-ben Sopronban mértek. Másnap Mohácson 17,7 fok volt, ami mindössze 0,1 fokkal, de meghaladta a korábbi napi melegrekordot.

Februárban a hónap elején még folytatódott a januári tavasz, a középső hetek átlag körüli hőmérsékleteket hoztak, az utolsó öt napban viszont igen zordra fordult az időjárás. Így a február a hó végi hideghullám következtében hidegebb lett az átlagosnál, mintegy 0,8 fokkal maradt el a havi középhőmérséklet a sokévi átlagtól. A február 25-28. közötti időszak átlaghőmérséklete mínusz 7,6 fok volt. A minimumok és a nappali maximumértékek is alacsonyabbak voltak az átlagosnál. A szokásos csaknem plusz fokos átlagos maximum helyett országosan mínusz 10,5 fokos értékek jellemezték február utolsó napjait. Többször a napi országos és budapesti hideg rekordok dőltek.

A február végéig a tél legalacsonyabb hőmérséklete mínusz 18 fok volt, amelyet február 26-án mértek Kékestetőn. Az évszak legmagasabb hőmérséklete, plusz 18,8 fok volt, amelyet december 12-én regisztráltak Drávaszabolcson.

Kitértek arra is, hogy a három hónap csapadékösszege 135 milliméter volt, amely az 1981-2010 közötti telek átlagát 22 százalékkal meghaladja. Ugyanakkor megjegyezték: az egyes hónapok jelentősen különböztek egymástól. A december - 1901 óta - a 21. legcsapadékosabb volt. A januári csapadékmennyiség átlag alatt alakult, ekkor 24,1 millimétert regisztráltak. A február az előzetes adatok alapján átlag feletti csapadékot hozott, országosan 45 milliméter körüli értékkel, ami mintegy 37 százalékkal múlja felül a normálértéket. Egy nap alatt a legtöbb csapadék (56,4 milliméter) december 15-én, Békésszentandráson hullott december 15-én.

Mint kifejtették: a december "csapadékban gazdag" volt. Országos átlagban mintegy 40 százalékkal több csapadék hullott a normálnál. A legnagyobb csapadékmennyiséget egy északkelet - délnyugat irányú sávban, a Felső-Tisza vidéken, illetve a Dráva mentén regisztrálták. A havi csapadékösszeg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 100 millimétert, ugyanakkor az Ipoly mentén nem érte el a 20 millimétert sem. Ebben a hónapban bár több településen volt havazás, hózápor, összefüggő hóréteg nem alakult ki az ország egészén. A hóréteg havi maximuma Kékestetőn 35 centiméter volt, amelyet december 11-én mértek.

A csapadékos december után a január szárazabbnak volt, az ország nagy részén 15-20 milliméternyi csapadék hullott. Februárban, a hónap végi havazásoknak köszönhetően főként a Dunántúlon, az alacsonyabban fekvő területein is többfelé meghaladta a hóvastagság a 20 centimétert. Az erős-viharos szél a Dunántúlon sokfelé hófúvást okozott. A hóréteg vastagsága Kékestetőn elérte a 102 centimétert - emelték ki az elemzésben.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!