Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A HVG négy megye és hat budapesti kerület 2014-es adatait dolgozta föl, arra keresve a választ, hogyan függ össze a részvételi arány és az egyes pártok eredménye. Igaz-e, hogy ahol többen mentek el szavazni, ott automatikusan jobb eredményt ért el az ellenzék?
A sejtett összefüggés nagy vonalakban beigazolódik. Azokban a szavazókörökben, amelyekben magasabb volt a részvétel, a kormánypárt valamelyest gyengébb eredményt ért el; a Fidesz jellemzően ott remekelt, ahol kevesebben mentek el a voksolásra. Ezzel ellentétesen mozog az akkori legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali összefogás eredménygörbéje: minél többen fordultak meg az urnáknál, annál magasabb arányban szavaztak erre a formációra.
A vizsgált 17 választókerület átlagában ez azt jelenti, hogy ahol a jogosultak kevesebb mint 45 százaléka ment el szavazni, ott 51 százalékos voksaránynak örülhetett a Fidesz, és 19-cel kényszerült beérni az MSZP, ahol viszont a 75 százalékot is meghaladta a részvétel, ott a kormánypárt eredménye 45 százalékra fogyott, az ellenzéki összefogásé pedig 33-ra hízott.
Dörzsölheti a tenyerét Orbán Viktor: ezeket a vonalakat meghosszabbítva azt látjuk, hogy csak azokban a körzetekben haladná meg a baloldal eredménye trendszerűen a Fideszét, amelyekben a választási részvétel 100 százalék fölött lenne, ami persze képtelenség.
További részletek a HVG e heti számában.
