Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
A választási eljárásról 2013 szeptemberében meghozott törvény alapján az egyik első lépés az volt, hogy kiiktatták azt a szoftvert, amelyet 2010 előtt a választási csalások kiszűrésére alkalmaztak. A választási csalás megakadályozásának követelménye egy az egyben kikerült a törvényből, így a választás előtt országoslista-állításig kormánypárti többségű választási bizottságok könnyedén hivatkoznak a hatáskör hiányára, amikor elutasítják a kifogásokat.
Magyarországon nemcsak az évi 80 milliárd forintból finanszírozott közmédia harsogja a kormánypropagandát ellenzéki jelöltek megszólaltatása nélkül, hanem egy magánkézben lévő, ám legalább annyira kormánypárti és közpénzekből finanszírozott médiabirodalom is. Így az ellenzéki üzenetek el sem jutnak a Fideszhez hű szavazókhoz, illetve a kevésbé tudatos, alacsonyabban iskolázott, jellemzően vidéki emberekhez.
Vidéken csak elvétve látni ellenzéki plakátokat, ennek oka, hogy a jogszabályok csűrésével-csavarásával először értékes hirdetési felületeket szereztek meg a kormányhoz közel álló vállalkozók, majd az új tulajdonosok a kormánnyal összejátszva gyakorlatilag az utcákon is korlátozták, hogy megszólaljon az ellenzék.
A HVG hetilap alábbi ábrája könnyen áttekinthetően mutatja be, hogyan intézte el a Fidesz-KDNP, hogy a választási eljárásban is neki lejtsen a pálya.
