Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Végigvettük, változtathatnak-e a parlamenti erőviszonyokon a külföldön szavazók és az átjelentkezettek voksai, amelyeket még csak ezután számolnak össze.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Szombaton hirdetik ki a választás hivatalos végeredményét, akkorra számolják össze a levélszavazatokat, illetve a külképviseleten és az átjelentkezésekkel leadott szavazatokat, ezek még befolyásolhatják a mandátumszámot.

A Fidesznek a még nem végleges eredmények szerint vasárnap 133 mandátumot szerzett, ez éppen kétharmados többséget jelent.

A levélszavazatoknál nem volt meglepetés. Bár 378 ezer határon túli magyar regisztrált a választásra, kevesebb mint felük voksolt is, a 97 százalékos feldolgozottság alapján az érvényes szavazólapok száma 103 ezer (kevesebb, mint 2014-ben), de mivel ezek 94 százalékban a Fideszt támogatták, így - hasonlóan a 4 évvel ezelőttihez - még egy mandátumot hoznak a kormánypártnak, a 134.-et.

És egy 135.-et is nyugodtan a Fideszhez számíthatunk, mert a német nemzetiségi listán bekerült Ritter Imre korábban Budaörsön volt önkormányzati képviselő a Fidesz-KDNP színeiben, és még a választás előtt azt mondta, a parlamentben a mindenkori kormányt támogatná majd.

Tehát az a kérdés szombatig, hogy változtathatnak-e a jelenlegi álláson a külképviseleten és az átjelentkezésekkel leadott szavazatok, amelyet inkább ellenzékinek tartanak. Idén nemcsak a levélszavazók, hanem a külföldön voksolók száma is megnőtt, utóbbi több mint duplájára, most összesen 51 854-en szavaztak.

Fazekas István

15 egyéni választókerületben kisebb a szavazatkülönbség az első és második helyezett között annál, mint amennyi szavazat beérkezhet külföldről és az átjelentkezésekből, illetve amennyi abban a szavazókörben még megszámolatlanul várja, hogy összekeverjék a beérkező voksokkal. Vagyis, ezekben elméletileg változhat az eredmény, akár a kormányoldal, akár az ellenzék javára.

Először mutatjuk a Fidesz által nyert körzeteket, ahol esetleg veszhet a mandátum, ha a második helyen álló ellenzéki vetélytárs a különbségnek megfelelő szavazattal többet kap:

  • Miskolc 1: Csöbör Katalin (Fidesz) - Jakab Péter (Jobbik) - szavazatkülönbség 775, még 3002 szavazat érkezhet be (mínusz az érvénytelenek, de ez minden körzetnél ugyanúgy igaz)
  • Budakeszi: Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) - Szél Bernadett (LMP) - szavazatkülönbség 786, még 3533 szavazat érkezhet be
  • Budapest XI. kerület: Simicskó István (Fidesz) - Gy. Németh Erzsébet (DK) - szavazatkülönbség 858, még 3701 szavazatot várnak
  • Budapest XVI. kerület, Szatmáry Kristóf (Fidesz) - Vajda Zoltán (Együtt) - szavazatkülönbség 1209, még 2623 szavazat érkezik
  • Budapest XII. kerület: Gulyás Gergely (Fidesz) - Bauer Tamás (DK) - szavazatkülönbség 1945, várható beérkező szavazatok száma 4106.

Ezekben a körzetekben elképzelhető, hogy az eredmény változzon. Ha mindenhol megfordul, azt jelenti, a Fidesznek elveszett a kétharmada. Vannak még olyan körzetek, ahol több szavazatot várnak, mint amekkora a különbség, ám ott csak nagyon kicsivel több szavazatot fognak még megszámolni, így a fordulathoz a második helyen álló ellenzéki jelöltnek gyakorlatilag az összes szavazatot meg kellene kapnia.

Román Iskola és Óvoda, Battonya

Azért felsoroljuk ezeket is:

  • Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es választókerületében Boldog István (Fidesz) és Csányi Tamás (Jobbik) között 2271 szavazatkülönbség van, miközben 2671 szavazat futhat be.
  • Békés megye 4-es választókerületében Simonka György (Fidesz) és Szabó Ervin (Jobbik) között 2336 szavazatkülönbség van, 2800 szavazatot várnak még.
  • Budapest II. kerületében Varga Mihály (Fidesz) és Niedermüller Péter (DK) között 2690 a szavazatkülönbség, 3912 szavazat fut még be.
  • Gyöngyösön Horváth László (Fidesz) és Vona Gábor (Jobbik) között 2966 szavazat a különbség, 3089 voks fut még be.

Hogy még bonyolultabb legyen a képlet: ellenzéki mandátumok is elveszhetnek.

  • A pécsi győztes, a független Mellár Tamás 590 szavazattal szerzett többet a fideszes Csizi Péternél, itt 4087 szavazat dönti el a kérdést.
  • A Fejér 4-es választókerületben Pintér Tamás jobbikos politikus bukhat, ha az 1359 szavazatelsőségét átírja a befutó 2357 szavazat.
  • A Belvárosban győztes Csárdi Antal is izgulhat: Hollik István fideszes politikust ugyanis 2954 szavazattal győzte le, miközben még 4674 szavazatról nem tudni semmit.

Már Csárdi körzete azért már elég stabilnak tűnik ahhoz, hogy megforduljon az eredmény, vannak, ahol már tényleg csak matematikai esély van a váltásra: az Újpesten Varju László (DK) 3110 vokssal győzött, a beérkező 3148 szavazat aligha oszolhat meg úgy, hogy változtasson a sorrenden. A VI.-VII. kerületben győztes Oláh Lajos (DK) és Bajkai István (Fidesz) között 3696 szavazat a különbség, 4191 voksot várnak még, itt se nagyon várható fordulat.

Összefoglalva: miután a levélszavazatok a Fidesznek hoztak mandátumot, az ellenzéknek legalább három helyen kellene megfordítania az állást ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen kétharmada - úgy, hogy közben saját szoros vezető pozícióit ne bukja el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!