szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Negyedik kormányfői székfoglalójában Európára koncentrált a miniszterelnök, miközben sajátjainak és ellenfeleinek is megüzente, hosszú távra tervez.

Orbán eskütételét percről percre közvetítettük itt, most azonban egy cikkbe is összeszedtük.

Beszéde elején minden szavazónak megköszönte, hogy részt vett a választáson, bárki mellett is döntött. Külön köszönet jár a Fidesz–KDNP választóinak, valamint Orbán támogatóinak. „Minden polgárt szolgálok” – mondta. A kétharmadra támaszkodik, de háromharmadot szolgál. A vita a politika természetes része, ez nem is baj – folytatta Orbán. A békés megegyezések ritkán adódnak, de ígéretet tett arra, hogy lesz olyan, amikor angyal száll el felettük. Lovagiasságot ígért ellenfeleinek vita esetére, és sajátjainak azt mondja, hogy meg fogja védeni mindig is álláspontjukat. Orbán szerint a következő négy évvel a Fidesz még csak döntetlenre hozza 1990 óta az ellenzékben és kormányon eltöltött időt. És nem elégszik meg a döntetlennel.

Külön kiemelte, hogy az elmúlt nyolc sikeres év miatt lehet az, hogy a kormánypártoknak több szavazója volt, mint az összes parlamentbe jutott ellenzéki pártnak összesen. A veteményest gyomlálni kell, mondja Orbán, ezt a feladatot el is fogja végezni, de ennél többet akar kormánya. Nem egy, hanem több fába is belevágja fejszéjét. „Most igazi nagyvadakra megyünk” – ígérte. Négy évre fogalmaznak meg programot, de hosszabb távon terveznek, mert a „magyar ügy ma nyert ügy”.

Amikor nagy célokat tűzünk ki magunk elé, akkor egy hullámhosszon vagyunk az emberekkel – mondja Orbán, aki nem 4, hanem 10-12 évre tervez. Úgy érzi, ő és pártja alkalmas arra, hogy 2010 és 2030 között formálja az országot. „Magyarország tartozzon az első öt uniós országhoz, ahol a legjobb élni és dolgozni” – ez tehát a cél, amit megfogalmaz. Alig van ősibb, szebb és védettebb ország a magyarnál, így aztán megvan az esély az öt legjobb közé kerülni.

Felsorolt a miniszterelnök néhány területet is, amivel foglalkozni kíván:

  • Megállítjuk a demográfiai csökkenést, és vissza is fordítjuk.
  • Gyorsforgalmi utak és autópályák lesznek, amelyekre mindenhonnan el lehet jutni 30 perc alatt.
  • Tiszta energiát ad majd Paks és a napelem.
  • A világ tíz legjobb országa akarunk lenni, amely hozzáadott értéket követelő külföldi beruházásokat vonz
  • A magyar vállalkozásokat is fejlesztjük közben.
  • Új magyar honvédséget építünk egy fegyverkezési időszakban.
  • Kiépítjük Lengyelországgal a stratégiai kapcsolatot, és gazdasági régiót építünk közösen.
  • A magyarok számára Budapest az örök város, amelyet ki fogunk építeni.
  • A kultúra hatalmas mágnes, amely összetartja a magyarságot.

A célok rövid kijelölése után ismét áttér a magyarázatokhoz Orbán Viktor. A 2008-as gazdasági válság tanulságait összegzi, szerinte az vízválasztó volt. Ezzel magyarázza az új alkotmányt, adórendszert, családtámogatást és más reformokat. Az újítás miatt kapta szerinte a politikai támadásokat, de ez természetes. „Titokban nem lehet megújítani egy nemzetet” – mondja Orbán, aki szerint nyíltan vállalták, hogy a liberális demokrácia korszaka véget ér. Szerinte Európában is be fogják látni, hogy hiába bütykölnek rajta, mert csak az általa felépített kereszténydemokrácia képes megvédeni az emberi méltóságot, a férfi és női egyenjogúságot, elvetni az antiszemitizmust.

Egy új világrend kiépülését látja, és erre akarja felkészíteni az országot. Ennek része az új gazdasági területek feltárása. A technológia korszaka köszönt be szerinte. Erre való felkészülés miatt kellett döntően magyar kézbe venni a bankszektort, a médiát és az energetikát. Az oktatás területén is újabb fejlesztéseket ígér. Ezeréves múltra tekint vissza Orbán, és ennek részeként a népességi számokat elemzi. „A magyar eltűnhet, szétszóródhat a világon” – figyelmeztet. Voltak már olyanok, akik el tudták képzelni, hogy eltűnik a magyar. A nép szerencséje, hogy nem ők állnak most a parlamentben, hanem Orbánék. A kormányfő ugyanakkor sorolja, mi mindent adott már a magyarság a világnak. Többet, mint amennyit kapott. Ez pedig feljogosít minket a folytatásra. A Kárpát-medence Orbán számára egyetlen egység, még akkor is, ha több nép és számos államalakulat osztozik rajta. Azt szeretné, ha a szomszédokkal együtt ismét egységgé építhetné ki azt. A magyaroktól nem kell félni – szerinte ezt már bizonyítottuk a környező államoknak.

A nyugati szövetségi rendszer része maradunk. Magyarország viszont Berlin–Moszkva–Isztambul háromszögében él. Ezért utasítjuk vissza a külső beavatkozást más népek dolgaiba, a demokráciaexportot. Orbán nem csak a német, a török és az orosz katonáit akarja távol tartani a Kárpát-medencétől, de az ország határain belül is biztosítani akarja a szuverenitást. „A lehető legnagyobb szabadságot akarom biztosítani az embereknek” – mondja Orbán, szerinte ezt tanulta meg a rendszerváltás előtti időkből.

Hitet tett az Európai Unió mellett, és annak alkotó ereje akar lenni. Ez nem jelenti azt, hogy nem jut kritika Brüsszelnek. Orbán azon akar dolgozni, hogy az európai népek szövetsége legyen az unió, amelyben a nemzetek fennmaradnak. És csak eljutottunk a migrációhoz, valamint a Sorosra való utaláshoz. Szerinte az EU-ban kell megvívni ezt a harcot, mert különben egyetlen nyitott társadalommá változik Európa. A multikulturalizmus és a politikai korrektség volt az első két lépés az önfelszámolásban. A harmadik lenne az idegen népek betelepítése. Ez ellen mindent meg fog tenni Orbán kormánya. „A nemzet minden tagjának megerősítem, hogy a magyar embereknek és érdekeknek, valamint a keresztény hitnek szolgálata fog vezetni” – zárta beszédét Orbán Viktor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!