Felmentette az úgynevezett kémper vádlottjait – köztük Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét – a Kúria is. A másodfokú döntést megtámadó Legfőbb Ügyészség a Kúria döntését tudomásul veszi, ám

"a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő, minősített ügyiratok titkosságának a feloldását, és azok tartalmának nyilvánosság elé tárását."

Amint a Kúria írásba foglalja a döntést, haladéktalanul kezdeményezik az akták egy részének nyilvánosságra hozását.

Az ügy még 2007-re nyúlik vissza, akkor Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy végezzenek hazugságvizsgálatot több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőn. A bolgárok – akiket a P. László vezette biztonsági cég közvetített – valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost a beosztottjai állítólag figyelmeztették arra, hogy a bolgárok nem is bolgárok, ő azonban ezt figyelmen kívül hagyhatta. A vád szerint Szilvásy György miniszterként értesült Galambos Lajos tettéről, de elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor pedig nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével.

A vádlottak tagadták bűnösségüket. A Kúria most azt állapította meg,az NBH-nál "idegen" állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos "sok szabályt sértett", ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság.