Hamvay Péter
Hamvay Péter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Németországot a minap alaposan kiosztó kormánybiztos most azon dolgozik, hogyan lehet egyszerre ápolni az antiszemiták és a holokauszt áldozatainak emlékét.

„Nem szeretem, ha olyan népek oktatnak ki, amelyek képtelenek voltak létrehozni egy nemzetállamot, egészen 1871-ig” – mondta Schmidt Mária, a szerinte „túl fiatal” Németországról a Guardianben. Igaz, az Orbán-rendszerről szóló riportban migránsozó, Merkelt jégcsapszívűnek tituláló Terror Háza-igazgató a cikk megjelenése után azt írta a brit lapnak, hogy csak viccelt Németországgal kapcsolatban. Egy történész szájából valóban vicces a magát Nagy Károlyig, de legszerényebben is az Ottók Német-római Császárságáig visszavezető – az államalapító Szent István számára is mintául szolgáló – államalakulatot lényegében csitrinek minősíteni. Ezt még a Schmidt által gyakran átkozott „kommunista történelemtankönyvek” szerzői sem engedték meg maguknak.

Schmidt Mária gyakran követ el kisebb-nagyobb hibákat, miközben lelkesen dicsőíti a kormányt, vagy épp kultuszt épít. Elég csak a végül csaknem 15 milliárdba került 1956-os emlékév „halszagú” himnuszára vagy arra az óriásplakátra gondolni, amelyről mára kétséget kizáróan kiderült, nem Dózsa Lászlót ábrázolja, ám Schmidt mégis perre ment miatta. Ő azonban jóval erősebb annál, hogy ilyen „apróságok” miatt megrendüljön benne a legfelső körök bizalma.

Pedig volt idő, nem is egyszer, amikor kegyvesztettnek tűnt a kezdetben a holokauszt történetével foglalkozó, Orbán első kormányzati ciklusában miniszterelnöki főtanácsadói sarzsit szerzett történész. Így volt 2006-ban, amikor az azóta megszüntetett Népszabadságban megjelent cikkében irodalmi utalással („Jones nem tér vissza”) Orbán távozását sürgette. Az akkor új párt alapításán dolgozó „bűntársai”, Nobilis Kristóf és Spéder Zoltán mára már kiestek a pikszisből, míg Schmidt többmilliárdos magán- és közéleti birodalma virágzóbb, mint valaha (lásd Üzleti szemmel című írásunkat).

Tiltakozás a német megszállási emlékműnél. Minden másképp volt
©
Üzleti szemmel

Nyolc-kilenc milliárd forintjába kerülhetett Schmidt Mária családi vagyonkezelőjének, a Pió-21 Kft.-nek, hogy az utóbbi két évben 90 százalék közelébe emelje tulajdonrészét a Budapesti Ingatlan Nyrt.-ben (BIF). A tőzsdén korábban 400 forinton forgó ingatlanpapírok idén januárban 2000 forintot is értek, most pedig 1800 forint körüli áron kereskednek velük. A Schmidt család pakettjének tőzsdei értéke megközelítőleg 40 milliárd forint lett, bár aligha lehetne azt egyben pénzzé tenni. Kérdés, honnan kapott a Pió segítséget ahhoz, hogy e sorozatos részvényügyleteket fedezze. (A Pió Kft. egyik cége, a K4A Lapkiadó Kft. vette meg a Figyelő című hetilapot is.)

A BIF több mint húszmilliárd forint értékű, exkluzív fővárosi ingatlanvagyonnal bír, legutóbb a K&H Bank egykori Vigadó téri székházát szerezte meg. A céget még Schmidt férje, a 2006-ban elhunyt Ungár András építette fel és hagyta örökül a családjának. Ám ahhoz, hogy a hirtelen vérmes üzletasszonyként fellépő Schmidt irányító szerephez jusson benne, el kellett távolítania a korábban a család jó barátjaként számontartott két üzlettársat, Spéder Zoltánt és Nobilis Kristófot. Valószínűleg nem járt volna sikerrel, ha Spéderből épp nem válik bukott oligarcha, s nem rendülnek meg látványosan Nobilis kormányzati kapcsolatai.

A kezdőlökést az állam adta meg azzal, hogy 2015 őszén versenyeztetés nélkül, olcsón eladta a saját 5 százalékos BIF-csomagját Schmidtéknek. Majd a kormányközeli, strómannak mutatkozó Horváth László kazahsztáni tiszteletbeli konzul közbeiktatásával Spédert, egy évre rá pedig egy homályos hátterű svájci cég bevetésével Nobilist bírták távozásra, mélyen áron alul fizetve ki őket. A részvények utóbb a Pió-21 fennhatósága alá kerültek. Menet közben Schmidtéknek 600 forinton nyilvános felvásárlási ajánlatot is kellett tenniük. Vélhetően a különmutyikban sem fizettek ennél többet, de a közvetítők így is jól jártak. A kevés szabadon forgó, spekulációnak kitett részvény jegyzése ezek után szabadult el, igaz, kevésbé, mint például a Mészáros Lőrinc nevére vett tőzsdei vállalatoknál.

A felfújt árfolyam annak is jó, aki hitelezte a hatalomátvételt. Közzétett információ, hogy a kormányközeli milliárdosokat előszeretettel pénzelő Takarékbank 8 milliárd forintot adott a BIF-nek fejlesztésre, az említett nyilvános felvásárláshoz pedig 9,5 milliárdos garanciát vállalt a Piónak. A nem éppen átlátható események nem érték el a felügyelő MNB ingerküszöbét. A tőzsdei kisbefektetők érdekvédelmi szervezetének vezetője, Dióslaki Gábor még 2016-ban bejelentette, hogy a Spéder „önkigolyózását” hozó közgyűlésen összehangolt fellépés történhetett, de nem indult vizsgálat. Dióslaki választott bírósághoz is fordult, ahol már két bírói tanács összetételét megváltoztatták összeférhetetlenség miatt – semmi egyéb nem történt. GYENIS ÁGNES

A Fidesz 2010-es visszatérése után is elkövetett Schmidt két nagyobb hibát. Kerényi (kinyílottapitypang) Imrével együtt ugyanis ő volt az ötletgazdája a hatalmas botrányt aratott, Magyarország háborús felelősségét tagadó Szabadság téri német megszállási emlékműnek, amelyet – bár áll, és biztonsági kamerákkal védik – a tiltakozások miatt máig nem avatott fel megrendelője, a kormány. A szintén a történész feladatává tett Sorsok Háza létrehozása kapcsán pedig úgy összeveszett a holokauszt áldozatait képviselő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetőivel, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter leállította a programot. A Józsefvárosi pályaudvar tőszomszédságában álló épület elkészült, ám egyre csak pusztul; az oda tervezett kiállításról pedig még minimális szakmai konszenzuson alapuló koncepciót sem sikerült összehozni. Ami nem is csoda, mert nem lehet egyrészt ártatlannak nyilvánítani „magunkat” a második világháborúban, másrészt pedig érvényes kiállítást szervezni a magyar holokausztról – fogalmazta meg egyik történész szakértőnk. Schmidt egyébként nemrég szót emelt azért is, hogy szobrot kaphasson a hírhedt antiszemita Donáth György, a fajvédő mozgalom szervezője, aki 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője volt.

A Sorsok Háza körüli kudarc kapcsán korábban egy pillanatra már úgy tűnt, Schmidt akár kegyvesztett is lehet, ám 2015 őszén, amikor a Sorsok Háza-programot elvette tőle a kancelláriaminiszter, a bezárult ajtó helyett rögtön nyílt egy másik: Orbán Viktor kinevezte őt az 1956-os emlékév kormánybiztosává. Egy év múlva pedig az oligarchák szűk körébe emelkedett azzal, hogy megvásárolhatta az akkor még független Figyelőt, amit rögvest a hatalom érdekeit kiszolgáló pártsajtó részévé tett. A piacképtelen lapba a tulajdonosváltás óta számolatlanul ömlenek az állami hirdetések Rogán Antal propagandaminisztériumától és állami nagyvállalatoktól.

Bár a kormány tavaly fél évvel meghosszabbította a forradalom 60. évfordulójának ünnepségeit, és így Schmidt mandátumát is, ő 2017 nyara óta kormánybiztosi sarzsi nélkül maradt. Ezt orvosolandó, a napokban visszamenőlegesen, 2018. január 1-jétől az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. A lépés azért is maga a teljes anakronizmus, mert Schmidt és az általa igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány (KKETTK) már 2013 óta szervezi az ünnepségsorozatot. Az évente rendre egymilliárd forint közpénzzel támogatott program az utóbbi időben meglehetősen ellaposodott. Az alapítvány honlapja szerint idén csupán egyetlen eseményre, egy filmvetítésre telt. Úgy tudni, rövidesen ötezer tanárt érintő továbbképzési program indul. Korábban kiírtak egy ötletpályázatot is az első világháborús központi emlékmű megtervezésre, ennek a  megvalósítása azonban azóta is várat magára. Nem mintha égető szükség volna ilyenre, hiszen alig van olyan magyarországi település, ahol ne állítottak volna legalább egy emléktáblát a hőseik tiszteletére.

Az Áder János eskütételére érkező Schmidt Mária. A parketten is jelen van
©

Schmidt legnagyobb teljesítményének a 2015-ben a Várkert Bazárban megnyílt „színes-szagos” világháborús kiállítás tekinthető. Mára már meg kellett volna nyílnia a tárlat harmadik, Európa újrarendezésére fókuszáló részének is, ám közbejött Magyarország V4-es elnöksége, így elhalasztották a szomszédok, különösen Szlovákia számára kényes témát feszegető kiállítást. Schmidt más szempontból sem volt szerencsés a V4-es elnökséggel. Ő rendezte volna január végén a nyitókonferenciát Budapesten, s sztárelőadónak az amerikai szélsőjobb botrányos figuráját, Milo Yiannopoulost hívta meg. Ám még hazai elvbarátait is annyira megosztotta a pedofíliát relativizáló harsány troll meginvitálása, hogy a botrányt elkerülendő le kellett fújni – pontosabban májusra kellett halasztani – az Európa jövőjét taglaló eszmecserét. Azon Yiannopoulos már nem vesz részt, ellenben számos szélsőséges politikus teret kapna véleménye kifejtésére.

Schmidt birodalmának központja a KKETTK, amelyhez az utolsó, 2016-os jelentése szerint csak abban az évben 11 milliárd forint közpénz áramlott. Az '56-os megemlékezések mellett például kapott egymilliárdot a rendszerváltás 25. évfordulóját ünneplő programsorozat lebonyolítására. De a Mol is megdobta 6 millióval a közalapítvány által „a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére” létrehozott Petőfi-díj átadásának költségeire (amit abban az évben a kuratórium elnöke, Balás-Piri László érdemelt ki). Schmidt 2016-ban, a KKETTK igazgatójaként évi 32 millió forintot vett fel a munkájáért. Igaz, feladata van bőven, ugyanis ő a közalapítvány szatellitszervezeteinek is a vezetője, így a  XX. Századi Intézetnek, a XXI. Századi Intézetnek, a Kommunizmuskutató Intézetnek és a Terror Háza Múzeumnak.

Hálózata tavaly új elemmel gazdagodott: megalapíthatta a Kertész Imre Intézetet, amihez egymilliárd forint költségvetési forrás is társult. A kormány már megvette ehhez a Benczúr utca 46. alatti ezer négyzetméteres Eisele-villát, ahol idén novemberben, az író 89. születésnapja alkalmából nyílna meg az intézet. Hogy milyen irányt vehet a Nobel-díjas író Magyarországon maradt hagyatékát gondozni és emlékét ápolni hivatott szervezet működése, abból ízelítőt adott Kertész Török utcai lakásának novemberi emléktábla-avatója, amelyre fideszes politikusokat nagy számban meghívtak, ellenben az író barátait és a kiadóját nem.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Újra szerződést ajánlott Usain Boltnak egy futballcsapat

Újra szerződést ajánlott Usain Boltnak egy futballcsapat

A szakma dübörög, a termék világhírű, a fizetés remek, mégis baj van

A szakma dübörög, a termék világhírű, a fizetés remek, mégis baj van

1000 hajóbalesetből 700-at ember okoz: az Intel és a Rolls-Royce kitalálta a megoldást

1000 hajóbalesetből 700-at ember okoz: az Intel és a Rolls-Royce kitalálta a megoldást

Embertelen húzás: már az asztalon feküdt az elbocsátott szívsebész betege, mikor lefújták a műtétjét

Embertelen húzás: már az asztalon feküdt az elbocsátott szívsebész betege, mikor lefújták a műtétjét

Árulkodó Microsoft-szabadalom: mégis csak lesz újra windowsos telefon? Ráadásul összehajtható?

Árulkodó Microsoft-szabadalom: mégis csak lesz újra windowsos telefon? Ráadásul összehajtható?

A 90-es évek óta először vesztett két bajnokit egymás után a Veszprém kézilabda csapata

A 90-es évek óta először vesztett két bajnokit egymás után a Veszprém kézilabda csapata