A Magyar Időknek Kásler Miklós azt mondta, „Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között, ennek kell folytatódnia a kultúra területén is, mert az az egyetemes kultúra, a magyar nemzet érdeke és a kormány alkotmányos kötelessége.”

Ez a gyakorlatban szerinte azt jelent, hogy „mindenkit hagyunk szóhoz és lehetőséghez jutni, arányosan és egyensúlyt tartva, a minőséget támogatva. Azt, hogy nem minősítjük fel azokat, akik középszerűek, vagy le azokat, akik az átlagnál sokkal jobbak. Közepes műveket is lehet addig sulykolni begyakorolt módszerekkel, amíg elhiszik, hogy az jó. A kormány megteremti a lehetőségét annak, hogy a kultúra virágozzék.” Prőhle Gergelyről,a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjéről azt mondta, találkoztak korábban, abban az időben az is felvetődött, a kultúrharc áldozataként Prőhlének mennie kell.

„A jövőjét illetően az ő döntését nem ismerem, az én döntésemet pedig ez árnyalja” – mondta most Kásler, majd hozzátette, a Nemzeti Kulturális Alap élén biztosan lesz változás.

A genderszakok ellehetetlenítéséről nem kérdezték Káslert, ugyanis – ahogy a kérdező fogalmazott – „a társadalmi nemek tárgy oktatásával kapcsolatos kormányzati álláspont ismert.” A kérdés inkább az volt, hogy „vannak-e olyan szakok, ahol önök szerint sokkal több szakembert kellene képezni?”

Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. A XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban, még sincs elég történészünk, régészünk és folytathatnám, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot, az isztambuli könyvtárakról vagy az örmény kolostorokról nem beszélve. Sokat tudunk a magyarság régmúltjáról, hogy hol alakult, de hol vannak a tanszékek, ahol a komplex kutatások különböző tudományágai szükséges számú szakembert képeznek? Háttérbe szorult a szlavisztika, a szomszédos nyelvek, a horvát, a román oktatása. A legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk. Ezek olyan szükségletek, amelyekhez igyekszünk tehát a képzéseket igazítani.

Szólt az egészségügyről is a miniszter, azt mondta, hogy „egy minden szempontból megfelelő egészségügyi ellátórendszert szeretnénk kialakítani.”