Hamarosan óriási gond lehet az ország legerősebb sürgősségi kórházában: a rezidensek érdekképviseletei megerősítették, a Honvédkórház 112 orvosa felmondta az önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződését, ami azt jelenti, az eddigi heti 60 helyett 48 órában dolgoznak majd az aneszteziológusok és traumatológusok. Az önként vállalt munkát ugyanis a kórház nem fizette ki nekik. Van, akinek ez 100 ezer forintos kiesést jelentett. A Honvédelmi Minisztérium viszont azt állítja, nincs gond a kifizetésekkel – közleményüket később ismertetjük részletesen.

A Rezidensek és Szakdolgozók Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás úgy tudja, a júliusi pénzüket nem kapták meg az orvosok, de a múltban sem úgy fizették ki a túlmunkát nekik, ahogy azt ők számolták. Úgy tudja, osztályvezetők is mondtak fel amiatt, hogy nem sikerült megegyezniük.

Ha információink pontosak, akkor a szeptemberi hónapot a betegellátás biztonsága miatt a munkavállalók egy része vállalja, de nem lehet tudni, hogy megegyezés hiányában mit hoz a jövő

– írta a hvg.hu megkeresésére Dénes.

A sürgősségi a prioritás

A legnagyobb kérdés, mi lesz a betegellátással. A hírt közlő Népszava szerint legjobb esetben csak a tervezett műtéteket kell felfüggeszteni, rosszabb változatban az ügyeleti ellátás is megakadhat. Mindenesetre, szinte valamennyi műtétnél nőhetnek majd a várólisták.

Beszéltünk a Magyar Traumatológus Társaság elnökével, Turchányi Bélával, aki a konkrét helyzetet nem ismeri, de általánosságban elmondta, a sürgősségi ellátás megszervezése prioritást élvez, a kórháznak úgy kell csoportosítania az orvosokat, hogy ott ne legyen fennakadás. A Honvédkórházban van a legjobban kialakított sürgősségi ellátás, ő úgy látja, az ott dolgozó orvosgárdával sokáig fönn lehet tartani a rendszert, ám azt nem vitatta, hogy lesznek betegek, akik rosszul járhatnak.

Most így néz ki a várólista

Az országos várólista adatbázisban megnéztük, hogy a Honvédkórházban (hivatalos nevén Magyar Honvédség Egészségügyi Központban) mennyit kell várni jelenleg egy-egy tervezett beavatkozásra.

• Diagnosztikus szívkatéterezés, átlag 27 nap, 108 ember várakozik
• Csípőprotézis-műtét, átlag 260 nap, 314 várakozó van
• Laparoszkópos epekőműtét, 116 nap, 42 várakozó
• Hasfali-, lágyéksérv műtét, implantátum beültetéssel 109 nap, 38 várakozó
• Mindenféle sérv műtétje implantátum beültetése nélkül, 165 nap, 13 várakozó,
• Mandulaműtét, 80 nap, 13 várakozó
• Prosztataműtét - jóindulatú megnagyobbodás, kétféle típus -, 24, illetve 25 nap, 9-9 várakozó
• Szürkehályogműtét, 111 nap, 805 várakozó
• Térdprotézisműtét, 685 nap, 254 várakozó

Itt nőhet a várakozási idő, ha a sajtóhírek és a rezidensszervezetek információi pontosak.

A minőség a kérdés

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Sipka Balázs azt mondja, így nehezebb lesz elkészíteni a beosztásokat, ami egyértelműen a betegellátás rovására megy, így a helyzet az ellátást is veszélyeztetheti. Sipka nem a Honvédkórházban dolgozik, nem is szakszervezetet vezet, de érdekképviseletként az ott dolgozó rezidensektől vannak információi.

A Honvédkórház valamilyen módon üzemelni fog, a minőség a kérdés

– mondta. Úgy látja, a tervezett műtétek tolódhatnak, de a helyzet érintheti a sürgősségi ellátást is. Az a terület amúgy is komoly gondokkal küzd: a sürgősségin dolgozó orvosok egy része ugyanis korábban a hírek szerint felmondott. A hvg.hu korábban orvosi körökből úgy értesült, 6 orvos távozott, a Népszava most 10 emberről ír. A Honvédelmi Minisztérium szerint ez sem történt meg, a tárca a közleményben azt írta,

a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám, rendelkezésre áll. A kórház vezetése minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szükséges orvosi létszám és a technikai feltételek mindenkor rendelkezésre álljanak.

Sipka Balázs viszont az egyik ott dolgozóra hivatkozva azt mondja, a betegek veszélyeztetésééig fajul a helyzet, nem sürgősségi orvosokat is levezényelnek ügyeletre.

Nem értik

Dénes Tamás és Sipka Balázs sem érti, miért ezen spórol a kórház. Sipka azt mondta, jogszerű volt a kórház megoldása – az orvosok számára kedvezőtlenebb elszámolás –, amire a pénzhiány miatt kényszerültek, de

azért arra mindenki számíthatott, hogy ebből balhé lesz.

Nem érti, hogyhogy nincs annyi lobbiereje a kórháznak, hogy ne a béreken kelljen spórolni, szerinte el kell érni, hogy adjon több pénzt a kormány.

Dénes Tamás szerint a legtöbb ilyen esetben az ápoló, orvos a betegellátás biztonsága miatt nem mond fel, és ezzel rendszeresen visszaélnek a munkáltatók, holott ennek fordítva kellene lennie.

Nem is értjük azt a kórházigazgatót, hiszen a betegellátás folytonosságához elengedhetetlen nemcsak a kötelező, hanem az önként vállalt túlmunka is.

Más kórházban is tud ilyen esetről.

HM: semmi nem igaz

A Honvédelmi Minisztérium közleményt adott ki délután – kérdéseinkre nem válaszoltak –, amelyben azt állítják, valótlan és hangulatkeltő, hogy nem fizetnék ki az orvosok túlmunkáját.

A Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban.

Az orvosok heti munkaideje 40 óra, a jogszabályban rögzített díjazásért a parancsnok heti 8 túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát.

Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg. A juttatásokat a mindenkori hatályos jogszabályok betartásával a dolgozói részére – legyen szó az elrendelt vagy az önként vállalt túlórákról – az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) továbbra is pontosan kifizeti, mint ahogyan azt eddig is tette

– írta a minisztérium. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy szükség van-e valamilyen beavatkozásra, de nem válaszoltak.

No go zóna

A Honvédkórház sürgősségijéről különösen sok ijesztő történet kering – nyilván ez összefüggésben áll azzal, hogy a legnagyobb kórházként a legleterheltebb is. Márciusban egy háziorvos, Mateisz Erzsébet egyenesen no go zónának kiáltotta ki, miután meghalt egy betege, akit először a sürgősségire vittek be, de onnan – a háziorvos állítása szerint nem megfelelő ellátás után – hazaküldtek. Az idős nő másnap visszakerült a kórházba, azonban egy másik osztályon a gondos ellátás ellenére nem tudták megmenteni az életét. Mateisz akkor azt mondta, az eset után próbált kommunikálni a kórház vezetésével, de lepattant róluk. A minisztérium szerint nem igaz, hogy nem látták el az idős asszonyt, bár azt nem részletezték, mi volt a szakszerű ellátás.

Egy másik, fél napig várakoztatott, majd elhunyt, súlyos beteg férfivel kapcsolatban Zacher Gábor, a sürgősségi osztály vezetője korábban azt mondta, a lelkiismeretük tiszta, szakmai hiba nem történt, de a kapacitások végesek.

Márciusban megkérdeztük a HM-et, hogy ezek után milyen változtatás szükséges, de a válaszukból úgy tűnt, semmilyenre. Annyit írtak, "a Honvédkórház orvosai, úgy ahogyan eddig, ezután is az esküjükben vállaltak szerint mindent megtesznek a betegek gyógyítása és felépülése, valamint az emberi élet megmentése érdekében".