Az államfő nyitóbeszédében arra kérte a rendezvényre érkező tudósokat, kíméletlen őszinteséggel fogalmazzák meg a klímaváltozásról szerzett ismereteiket, hogy azok megkerülhetetlenek legyenek a gazdasági élet szereplőinek és a politikai döntéshozóknak.

Kiemelte, a tudósok felelőssége, hogy az embereket és a politikai közösségeket is szembesítsék cselekedeteik következményeivel, továbbá újra és újra figyelmeztessenek arra, "minél inkább halogatjuk döntéseinket, annál radikálisabb fordulatra lesz majd szükség később".

Áder János szerint az előző évtizedek felelőtlenségének következményeire ez a nyár még drámaibban figyelmeztetett, mint az eddigiek. Erdőtüzek Svédországtól Görögországon át Kanadáig, súlyos aszálykárok Európa számos országában, emberek millióinak szenvedést okozó árvizek Ázsiában több helyütt – sorolta az államfő.

Hangsúlyozta, mindezt nem lehet váratlannak nevezni, hiszen 200 éve ismert jelenség az üvegházhatás; 120 éve ismert, miként hat a légkör szén-dioxid-arányának növekedése a felszíni átlaghőmérsékletre, 100 évre visszamenő pontos adatok állnak rendelkezésre a tényleges hőmérsékletekről; 50 éve figyelik, miként változik egyre gyorsabban a Föld klímája; és 21 éve fogadták el a kyotói, közel 3 éve pedig a párizsi megállapodást – fejtette ki, majd aláhúzta, az üvegházhatású gázok kibocsátása mégis egyre tovább emelkedik.

„Jól látható, elegendő adatunk és tapasztalatunk van” – mondta a köztársasági elnök, hangsúlyozva azonban, hogy a többször megfogalmazott politikai szándék ellenére még mindig várat magára a közös cselekvés. „Pedig látnunk kell, nem a légkör állapota a tét, hanem civilizációnk túlélése” – fogalmazott.