Egy szakszervezeti elnök arról értesült, akiket október végén rúgtak ki, még nem kaptak meg minden papírt erről, mert nincs, aki előállítsa ezt.
Azt mondta Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népszavának, hogy a Miniszterelnökségen az október végén kirúgott dolgozók még mindig nem kapták meg a távozáshoz szükséges valamennyi papírjukat, mert az már az ő munkájukat is végző megmaradt tisztviselők nem győzik előkészíteni és aláíratni azokat.
Az elnök szerint a kormány egyszerűen nem számolt azzal, hogy az év végi hajrá, az ilyenkor megnövekvő szabadságigény és az elbocsátások együtt majdnem megoldhatatlan feladat elé állítják a rendszerben maradt köztisztviselőket.
Korábban megírtuk, sztrájkot szervezni már nem tudnak, ezért más formáját választották a tiltakozásnak a szakszervezetek a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke bejelentette, hogy ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait, „szabadságnapot” szerveznek. Ez azt jelenti, hogy arra fogják kérni a munkavállalókat, vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és figyeljék „egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket.
Annak, hogy nem sztrájkkal tiltakoznak, egyszerű oka van: a jogszabályok betartása mellett már csak december végére tudnák meghirdetni a munkabeszüntetést. Ha még ma bejelentenének egyet, törvényesen azt is csak december 27-én tudnák megtartani. Boros Péterné hangsúlyozta, hogy a tiltakozás kifejezéséről viszont nem mondanak le. A megmozdulást szolidaritási akciónak szánják, ennek pontos dátumáról külön felhívást adnak majd ki.
A Népszava azt írja, kiderült az is, hogy a parlament előtt van egy olyan javaslat is, amely alapján január elsejétől megfosztanák köztisztviselői címüktől az Állami Számvevőszék dolgozóit, akik átkerülnének a Munka törvénykönyve hatálya alá. Így rájuk is érvénye lenne az éves túlórakeret 400 órára emelése és a túlmunka kifizetésének akár három évre történő elhúzása, ami miatt rabszolgatörvényt emlegetnek az érdekvédők és az ellenzék.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
