szerző:
Szakszon Réka

Keresztülszeli a várost, természeti és kulturális érték, mégis alig hasznosulnak közösségi térként a Duna és a két rakpart nyújtotta páratlan lehetőségek.

Hidroplánállomás üzemelt 1923 és 1926 közt a Szent Gellért térnél, a budai alsó rakparton – a vízen parkoló repülőgépek a Balatonra és Bécsbe indultak, de budapesti sétarepüléseket is tartottak. A bécsi mintára épült uszálystrandok, a Duna vizéből lekerített medencék egészen a XX. század közepéig népszerűek voltak a tömegek körében is, akik nem engedhették meg maguknak, hogy a drágább gyógyfürdőkbe járjanak.

A második világháború után – többek közt a  folyóvíz egyre szennyezettebbé válása miatt – nem építették újjá az elpusztult strandlétesítményeket. Hozzátartoztak a dunai városképhez a rakpart lépcsőin kuporogva kapásra váró horgászok és a piaci forgatag is. Archív fényképekről, régi történetekből kiderül, hogy a Duna-part a múltban fontos szerepet játszott az itt lakók életében. A mai belvárosi Duna-szakaszt és az autókkal zsúfolt rakpartokat látva nehéz elképzelni, hogy alig száz éve a helyiek közösségi térként használták a folyópartot.

Egy férfi horgászik a Duna-parton, háttérben a Petőfi híd 2017. szeptember 11-én.
©

A világ kevés fővárosa dicsekedhet olyan adottságokkal, mint Budapest, ahol ennyire meghatározó a várost kettészelő folyó, mégsem aknázzák ki a Duna nyújtotta lehetőségeket. Felületesen nézve úgy tűnhet, mintha a két Duna-part fejlesztése az utóbbi években a városvezetés célkitűzése lenne, ám a dolgok mélyére ásva kevés a tényleges változás. A Margitsziget rekonstrukcióját, a pesti oldalon az Árpád híd és a Margit híd között 2017-ben elkészült Moszkva sétányt a sok szempontból vitatott tavalyi budapesti vizes-világbajnokság kényszerítette ki. Az észak-pesti rakparti sétánynál nehezebb ügy a belvárosi szakaszok felújítása és fejlesztése, ahol kormányzati, befektetői és civil érdekek ütköznek, meg persze a forgalomszabályozás is bonyolítja a helyzetet.

A Fővárosi Önkormányzat három éve írta ki a Rak-Park pályázatot a Kossuth tértől a Fővám térig tartó szakasz rendezésére. A nyertes a Korzó Tervezési Stúdió volt csakúgy, mint a tavaly a budai oldalra meghirdetett Duna-Buda tervpályázat esetében, amely négy kiemelt terület (az Árpád fejedelem útja és a Slachta Margit rakpart közti szakasz, a Zsigmond tértől a Margit híd budai hídfőjéig, a Bem József tér és a Fő utca, Lágymányos) kis léptékű, összefüggő átalakítását célozta meg. Az utóbbira két pályamű érkezett, amelyek a fenti helyszíneken található zöldterületek rendezését, a gyalogos- és kerékpáros-felületek növelését állították középpontba, valamint a budai tereket és a folyót kapcsolnák össze. Ezek kombinációjából indul majd a tervezési munka, ha sikerül megállapodni és aláírni a szerződést. A pesti rakparti rész tervei közben elkészültek, most az engedélyeztetési fázisban tart a projekt, amelynek a kiírás szerint már 2016 végén le kellett volna zárulnia. A késlekedés aligha meglepő: az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a rakpartok hasznosításáról időről időre pályázatokat írnak ki, győzteseket hirdetnek, ám a kivitelezés végül elmarad, jobb esetben az eredeti elképzeléseknek a töredéke valósul meg.

©

Amíg a fővárosi és a kormányzati szerveknél lassú és nehézkes a folyamat, a civil szervezetek és gerillaakciók eredményesebbek lehetnek. Jó példa erre a Szabadság híd esete, amit 2016 nyarán felújítás miatt lezártak az autóforgalom elől, fiatalok pedig elkezdték használni a Duna felett kialakult teret. Az alulról szerveződő akció olyan sikeresnek bizonyult, hogy az idei velencei építészeti biennálén a spontán térfoglalásról megemlékező kiállítás képviseli Magyarországot, és július közepétől augusztus elejéig négy nyári hétvégén ismét lezárták a hidat.

A civil szervezetek és az önkormányzatok kialakuló együttműködését példázza a Bálna és a Petőfi híd között elterülő Nehru Part. A Fővárosi Önkormányzat Tér_Köz pályázatán nyert a Duna-partok felértékelésén dolgozó Valyo (Város és Folyó) Egyesület, amely 2010 óta szervez figyelemfelkeltő és közösségépítő akciókat a Duna mentén, és a legismertebb szakmai-civil szervezetté vált a Duna körüli társadalmi diskurzusban. A park 2016 őszén készült el: a parton egy zöldövezeti sávot hoztak létre, köztéri bútorokkal, a Petőfi híd alatti sötét, zajos részen pedig fedett gördeszkapályát alakítottak ki.

Folyóügyek

A Duna hasznosíthatóságára számtalan ötlet és kezdeményezés született az utóbbi időben fiatalok részéről. A MOME Építészeti Intézetének három diákja nemrég második lett egy indonéz építészeti fesztiválon Thermal point nevű projektjével. Elképzelésük szerint a Lukács gyógyfürdő egyik kifolyójának geotermikus energiáját használva fűtenének fel egy arra épített melegedőt. Az alapötletet egy gerillaakció adta: a Budapesti Műszaki Egyetemen, az S39 Hybrid Design Manufaktúra szervezésében évek óta BETON kurzusokat és workshopokat tartanak, amelyek keretében a beton kreatív felhasználásával ismertetik meg a hallgatókat. Tavaly a Valyóval együttműködésben készült el Kifolyó projektjük. A Gellért fürdő termálvizes csatornájára építettek jakuzzit, mászófalat, grillezőt, sőt még méretes sakktábla és kutyaitató is helyet kapott a budai alsó rakparton, a Gellért tér alatt. Amíg a Valyo projektjei szélesebb közönséghez szólnak, a termálvízre épített ötleteknél és megvalósult projekteknél kérdés, hogy kiket tudnak megszólítani. A Kifolyó egyelőre nem lett rendszeres találkozóhely, a szabadon látogatható fűtött teret pedig, ha sikerül megvalósítani, valószínűleg rövid időn belül hajléktalanok vennék birtokba.

„Nem egyszerű az önkormányzatokkal együttműködni. Nehézkesebbek, és sokféle érdek, a politika mellett a gazdasági szereplők jelenléte mozgatja őket, a végeredmény mégis sikertörténet” – emlékezik vissza a közös munkára Tömör Miklós, a Valyo projektvezetője. Szerinte a városfejlesztés ideális menete az, ha előbb feltérképezik a helyszínt, majd ideiglenes dolgokat helyeznek el, programokat szerveznek, és a tapasztalatokat leszűrve épül fel valami maradandó. Ezzel a módszerrel kísérleteztek 2011-től a Valyo Parton is, a Lánchíd tövében, amit fokozatosan vettek birtokba az emberek, és azóta egy szórakozóhely is nyílt ott. „Az jó dolog, ha egy gazdasági szereplő észreveszi a térben rejlő lehetőséget, de nem mindig azt képviseli, amit mi szerettünk volna. A vendéglátóegység ugyanis ráépült a térre, és ezzel, ahelyett, hogy bárki használhatná, csak a fogyasztó vendégek számára elérhető.”

A Valyo Kikötőben. Idő van
©

A Valyo évek óta szervez kacsakődobó bajnokságot, épített már Duna-tanösvényeket, télen pedig mobilszaunát üzemeltet a Duna-parton. Az egyesület célja, hogy az elhanyagolt köztereket alacsony költségvetésű, kísérleti megoldásokkal keltsék életre. Ezek mentén kezdtek bele legújabb köztérfejlesztési projektjükbe, amelynek eredményeként április végén a Rákóczi híd melletti hatezer négyzetméteres, elhagyatott kikötőterületen meg is nyílt a Valyo Kikötő. Napközben jógával, gyermek- és sportprogramokkal és a Capa Központ mobil kiállításával várják a látogatókat, este színházi előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket szerveznek – mindezt a Duna közvetlen közelében.

A kezdeményezés egyre népszerűbb, sokak szerint „Az idei nyár legjobb budapesti szabadtéri helyszíne” címre is jó eséllyel pályázhat. „Itt lelassul az idő, egy olyan közösségi tér jött létre, ahol a melletted lévő vadidegenhez is könnyen kapcsolódhatsz” – a látogatók véleményében hangsúlyos a közösség és a természetközeliség fontossága. Szeptember végén zár a Valyo Kikötő – a szezon végén vizsgázik majd az új Duna-parti helyszín, és kiderül, hogy lesz-e folytatás.

Részecskék

A folyóhoz való kapcsolódás jó kiindulópont a kulturális programoknál, ezzel a kultúrakedvelők érdeklődését is fel lehet kelteni. A Dunapest összművészeti fesztiválon augusztus 31. és szeptember 2. között a folyó mentén számtalan helyszínen mutatják be a fellépők, mit jelent számukra a Duna. Város és víz témára készültek 2016-ban a Színes Város Budapest Fesztivál tűzfalfestményei, amelyek azóta is láthatók az utcákon. „Jó lenne, ha úgy lehetne közelebb menni a Dunához, hogy ne érezzem azt, bármelyik pillanatban a vízbe zuhanhatok” – vetette fel Nádudvardi Noémi, a Színes Város Budapest Fesztivál kurátora, majd hozzátette: „Kis részeket kellene kialakítani, hogy az emberek szívesen járjanak le a Duna-partra, különben egy markáns és meghatározó eleme tűnik el Budapestnek.”

SZAKSZON RÉKA

A cikk a HVG 2018/30. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Holografikus 3D-s szemüvegben dolgozhatnak a debreceni BMW-gyárban

Holografikus 3D-s szemüvegben dolgozhatnak a debreceni BMW-gyárban

Túl kevés bevándorló érkezik Nagy-Britanniába, alig akad, aki elvégezze a fizikai munkát

Túl kevés bevándorló érkezik Nagy-Britanniába, alig akad, aki elvégezze a fizikai munkát

Senki ne rendezzen sporteseményt Spanyolországban – kéri a NOB

Senki ne rendezzen sporteseményt Spanyolországban – kéri a NOB

Meglepte a fideszeseket Sargentini az Európai Tanács épületében

Meglepte a fideszeseket Sargentini az Európai Tanács épületében

Meghalt egy fiatal focista

Meghalt egy fiatal focista

80 napja nem mozdul az út széléről egy kutya, amelyik halott gazdáját várja – videó

80 napja nem mozdul az út széléről egy kutya, amelyik halott gazdáját várja – videó