Nem kellene magolni a definíciókat matekból az új NAT szerint

A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek.

A Népszava a Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán vette észre a terveket, ezek szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”.

Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át.

A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése.

A Csépe Valéria munkacsoportja által kidolgozott NAT-ot most dolgozzák át, ezúttal már Hajnal Gabriella KK-elnök vezetésével.