Európában egyre kevesebb gyermek születik, ezzel a vitathatatlan ténnyel vezette fel Orbán Viktor a demográfiai akciótervet. A nyugatiak erre szerinte a bevándorlással válaszolnak, ami már csak kis részben igaz. Majd a kormányfő az Európába vágyók megvetésével áttért Magyarországra: „nekünk nem számok kellenek, hanem magyar gyerekek”. Igaz, itt is a matematika áll a középpontban: a kormány vágyai szerint reprodukálni kéne a népességszámot, hogy az ország (munka)ereje ne csökkenjen. Ehhez a termékenységi arányszámnak a mai 1,5-ös értékről 2,0 fölé kéne nőnie. Bár korábban megszólta a megélhetési gyerekvállalást, Orbán ezen a ponton kizárólag anyagi előnyöket helyezett kilátásba.

A népességszámát reprodukáláshoz szükséges szintet nem fogjuk elérni, de egy 1,6-1,7-es érték reálisnak tűnik az intézkedések fényében – vonja meg a hétpontos akcióterv mérlegét a HVG-nek Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte alapvetően jó irányban hatnak az intézkedések, átgondolt, részleteiben is kidolgozott tervről van szó, nem egy jól hangzó egy-egy mondatot kell utólag megtölteni tartalommal. Az intézkedések a kormány szokásaitól eltérően nem számítanak nemzetközi összehasonlításban unortodox módszereknek, azok illeszkednek az európai trendekbe.

Bár Orbán hangsúlyozta az intézkedések egyedülálló jellegét, Olaszországban is kamatmentes ingatlanhitelt, Ausztriában pedig adókedvezményt kínálnak a nagycsaládosoknak, Németország pedig a bölcsődeépítésekre koncentrál.

Kapitány szerint ideologikus irányultság kiolvasható a hét pontból, de ez a kormányok legitim joga. Ilyen például, hogy a munka és az anyaság-apaság összeegyeztetését próbálják preferálni, amit a bölcsődei férőhelyek építése jelez. Orbán 21 ezer férőhely létesítését hirdette meg, hogy az összes gyereknek legyen helye. Az épp a kutatóintézet berkein belül futó, a most születendő vagy már megszületett gyerekek első éveit kutató, 10 ezer embert érintő Kohorsz'18 kutatás első eredményei között azonban épp azt olvashattuk, hogy csak a várandósok 45 százaléka tervezi, hogy bölcsődébe adja a gyerekét. Kapitány felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a 0-3 éves korcsoportban úgy 270 ezer gyerek van, így a most bejelentett programmal nem a teljes ellátást biztosítják, hanem csak a meglévő igényeket fedi le a kormány.

A demográfiai csomag leghangzatosabb ígérete, hogy a 40 év alatti nagykorú nők tízmillió forint szabad felhasználású hitelt kapnak első házasságuk esküvői ajándékául. A tartozásból a második gyerek megszületése után eltörölnek hárommilliót, a harmadik után pedig a teljes maradék összeget. Kapitány pozitívumként emeli ki, hogy ezzel a kormány hat a gyerekvállalás időzítésére. A felső korhatárral előrehozza a gyerekszületés idejét, de nem túl koránra, mert a hároméves munkaviszony miatt egy 20-21 éves korban házasodó nő első gyereke így 24-25 évesen érkezhet. Szerinte épp ilyen pozitív a nyugdíjas gyed bevezetése, amely tulajdonképpen egy munkaerő-piaci lépés. A hatvanas évei legelején járó, a munkavállalás terén hátrányos helyzetben lévő népességnek kínál biztosított, legális "menekülőutat".

Kapitány úgy látja, az anyagi haszonért született gyerekek szűk időn belül akkor jelennek meg nagyobb tömegben, ha kifejezetten közvetlen a támogatás. Például ha egy gyerek születéséért lehet kapni konkrétan valamekkora összeget. Ez a mostani rendszer túl komplex, túl sok feltételhez és időben elhúzódva kínál kedvezményeket, itt jobban kell tervezni, vagyis Kapitány a hirtelen megugró gyerekszámtól nem tart. Ami szerinte majd kimutatható lesz, az az abortuszok esetleges és valószínű visszaesése kétgyerekesek körében.

(Kiemelt képünkön Kapitány Balázs látható. Fotó: Fazekas István)