Nyilván nem a véletlen műve, hogy a legnagyobb nyereséget elért 500 magyarországi vállalkozás toplistáján jóval több NER-cég bukkan föl, mint abban a múlt héten megjelent HVG-rangsorban, ami az árbevétel szerinti legnagyobb – közkeletűen: „a” legnagyobb – vállalatokat veszi számba.
A 2025-ben a legnagyobb adózott eredményt elért magyarországi vállalkozások listáját böngészve kiviláglik, hogy a legnagyobb változások jelentős részét az előző kormány ilyen-olyan intézkedései okozták. Mekkora az átfedés a legnagyobb és a legnyereségesebb cégek között? Kik a legnagyobb nyertesek, és hányan vannak a vesztesek?
Pedig már az sem volt éppen kevés: az árbevételi toplistán 37, az Orbán-kormányok kedvenceinek számító társaság szerepelt. Most viszont, az 500 nyereségrekorder sorában, már több mint hatvan ilyet találunk.
Hogy pontosan hányat, azt nem egyszerű megmondani. Vajon politikai kivételezés volt-e például az, hogy a pesti Váci út és a Duna-part közé tervezett Láng Negyed építkezését az Orbán-kormány a jelentős adókedvezménnyel járó rozsdaövezeti beruházássá minősítette, majd a beruházó által kibocsátott 100 milliárd forintnyi kötvény 70 százalékát az állami MFB vásárolta meg? A kérdés azért merülhet fel, mert a befektető cég két tulajdonosa, Rahimkulov Ruszlan és Zentai Péter is szerepet kapott az úgynevezett Városháza-gate-ben, amelynek során a 2022-es parlamenti választás előtt megpróbálták besározni az akkori ellenzéki összefogás akkori kormányfőjelöltjét, a budapesti főpolgármestert.
Lehet-e ezen az alapon NER-cégnek nevezni Rahimkulov vagyonkezelőjét, a legnagyobb profitot elért cégek rangsorának 20. helyén álló Kafijat Befektetési és Vagyonkezelési Zrt.-t? És ez csak egyetlen példa a minősítési bizonytalanságok illusztrálására – az ehhez hasonlók indokolják a bizonytalan számot.
Az viszont bizonyosan nem véletlen, hogy a profitrekorderek között így is, úgy is jóval több NER-céget találunk, mint az árbevételi rangsorban.
Néhány látványos növekedést vagy – gyakrabban – csökkenést produkáló nagyvállalat teljesítménye nyomja rá a bélyegét az 500 legnagyobb magyarországi vállalat toplistájára. A legnagyobb ugrást elérő cégek között egy meglepetés is fölbukkan.
A jelek szerint nem csupán piacot akartak szerezni a politikai marketingben hangzatosan a nemzeti tőkésosztály megteremtésének nevezett állami kivételezéssel, hanem, sőt elsősorban, pénzt. Sok egyéb mellett arra a célra – amit annak idején csak sejteni lehetett, ma viszont már bizonyított tény –, hogy a jóságos nemzeti tőkések adományaiból finanszírozhassák az Orbán-kormány propagandaüzeneteit sulykoló sajtótermékeket.
Táblázatunkhoz egy híján ötven emblematikus NER-céget válogattunk ki a hatvanvalahányból.