Hiába tiltja a törvény, a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek harmadát azért szakítják el a családjától, mert szegények, Nógrád megyében pedig 38 százalék ez az arány - állapította meg 2017-ben az ombudsman, de hiába szólt róla az Emberi Erőforrások Minisztériumának, érdemi lépés nem volt érzékelhető. Az Európai Roma Jogok Alapítvány nem hagyta annyiban: a Nógrád megyei helyzet miatt - amellyel az ombudsman előtt az Alapítvány felkérésére szociológusok is foglalkoztak - beperelte az Emmit és részben nyert is.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az ítéletében ugyanis megállapította, hogy a helyzet orvoslására az Emmi nem nyújtott módszertani segítséget az irányítása alatt álló gyermekvédelmi szerveknek, és az ellenőrzési kötelezettségének sem tett eleget. Ezzel pedig

fenntartotta az irányítása alatt álló Nógrád megyei gyermekvédelmi szervek azon jogellenes gyakorlatát, amely nem zárja ki, hogy a gyereket kizárólag anyagi okból emeljék ki a családból.

A bíróság szerint a mulasztásával a minisztérium

hátrányosan különböztette meg az érintett gyerekeket.

Azon túl, hogy a bíróság megállapította a jogsértést, kötelezte a tárcát arra, fél éven belül adjon ki egy módszertani útmutatót „a gyermekek anyagi okból fennálló veszélyeztetettsége felismerésének, megállapításának és az anyagi okon alapuló veszélyeztetettség megszüntetését célzó intézkedések egységes elveire vonatkozóan.”

Képünk illusztráció

Fazekas István

Jelentős döntés

Megkerestük az Emmit, hogy az ítélet ellen fellebbez-e, de egyelőre nem kaptunk választ. A roma jogvédő alapítványt képviselő ügyvéd, Kegye Adél a tárgyalások alapján azt valószínűsíti, a tárca nem hagyja annyiban az ítéletet, elmondása szerint ugyanis az Emmi vitatta, hogy ez egy létező gyakorlat lenne.

Kegye azt mondja, a döntés után egyértelmű, hogy

az Emmi felelős azért, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt emelnek ki a családból gyereket.

A perben meghallgatták a kutatást végző egyik szociológust, Darvas Ágnest is, aki az ítélet után a hvg.hu-nak azt mondta, ez egy nagyon jelentős döntés,

de nem az a lényeg, hogy ki a felelős, hanem hogy mit lehet tenni azért, hogy ne legyen nagyobb baj.

A szakellátás ugyanis szerinte romokban van. Az ítéletet bővebben nem akarta kommentálni, megvárja, míg írásban is látja azt.

Kegye Adél nem maradéktalanul boldog az ítélet miatt, a bíróság ugyanis keresetük több pontját elutasította. Nem mondta ki például, hogy a roma gyerekek felülreprezentáltak a rendszerben, illetve azt sem, hogy a romákkal szembeni előítélet pluszban is közrejátszhat a kiemeléseknél. Az Alapítvány szerette volna elérni azt is, hogy legyen több átmeneti otthon a bajba került családoknak, illetve a kapacitásokat jobban osszák el, de ezt is elutasította a bíróság. Ők is várják az írásos ítéletet, azután döntenek a fellebbezésről.

Bár a bírósági határozatban konkrétan nem szerepel, de Kegye szerint az ítélet után az érintett családok könnyebben vissza tudnák szerezni a gyereküket – egy korábbi riportunk szerint a procedúra öt évig is eltarthat -, és a határozatok felülvizsgálata is elvárható lenne, bár azt nem lehet számon kérni a gyermekvédelmi rendszeren.

Az ítélet után megkerestük a Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálatot is, de egyelőre ők sem válaszoltak.

Képünk illusztráció

Asszonyi Eszter

Az Ombudsman mást kért

Kérdés, hogy a módszertan kidolgozása önmagában mit javítana a helyzeten a tisztábban látáson túl. Az alapvető jogok biztosa, Székely László a cikkben már hivatkozott, 2017-es jelentésében azt írta, pusztán a gyermekjóléti alapellátás eszközeivel, illetve csak a pénzbeli támogatások növelésével nem lehet elejét venni a szegénység miatti kiemeléseknek. A problémát az átmeneti gondozást nyújtó férőhelyek bővítése és az igényekhez igazodó területi elosztása sem tudja megoldani,

összehangolt szociálpolitikai intézkedésekre van szükség.

Az ombudsman arra kérte az akkori minisztert, Balog Zoltánt, hogy legyen több és jobban elosztott átmeneti férőhely, a miniszter segítse elő a családok megfelelő támogatását, hogy szegénység miatt ne vegyék el a gyereküket, illetve lehetőség szerint álljon fel egy munkacsoport, amely meghatározza, hogyan orvosolható a probléma szociálpolitikai eszközökkel.

A minisztérium erre annyit mondott, a férőhelyek száma nőtt, Balog pedig egyetért az ombudsman további felvetéseivel, azoban úgy tűnik, nem történt semmi, legalábbis erről sem a korábban a gyermekek jogaival foglalkozó szakmai kollégiumban ülő szakember, sem az ombudsmani hivatal nem hallott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától pedig erre is hiába várunk választ.

Balog Zoltán

Asszonyi Eszter

Nem csak az ombudsman, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is kifogásolta a magyar gyakorlatot, és már 2014-ben is sürgette a kormányt, hogy gondoskodjon arról: a gyerekeket ne szakíthassák el szüleiktől szegénység vagy az azzal szorosan összefüggő lakhatás hiánya miatt. Az ENSZ arra szólított fel, a kormány oldja meg a rászoruló családok szociális lakhatását és emelje a szociális segélyt - emlékeztetett Lux Ágnes gyermekjogi szakértő. A kormánynak novemberig van ideje válaszolni arra, mit tett etéren.

Nem egységes a gyakorlat

A probléma egyre nagyobb: a KSH adatai szerint a védelembe vett kiskorúak száma évről-évre nő, 2017-ben már 28307 gyerek volt érintett. Az utóbbi évek legnagyobb ugrása is épp akkor volt, a megelőző évben 25,4 ezer gyereket vettek védelembe. A 0-2 éves korosztálynál is nagy az emelkedés, az utóbbi években arányuk a másfélszeresésre nőtt. A szakértők csak találgatják az okokat: úgy vélik, az elmúlt évek tragédiái is szerepet játszhatnak abban, hogy már kevésbé mérlegel a hivatal, másik oknak a szegénységet tartják.

A szolgálatok munkatársai nem egységesen járnak el: egy, a rendszer egészét átlátó szakember arról beszélt, Budapesten, a Józsefvárosban például sokkal gyorsabban kiemelnek egy gyereket a nem megfelelő testi, lelki, szellemi fejlődésre hivatkozva, mint mondjuk Borsod vagy Szabolcs megyében, ahol több mindent tolerál egy szociális munkás, de elmondások szerint megyén belül sem egységes a gyakorlat.

Darvas Ágnes szociológus azt mondja, a gyermekvédelem területén nagy a szakemberhiány, a fluktuáció és az infrastrukturális feltételek sem elégségesek.

Minden szempontból fejlesztésre lenne szükség

– mondta Darvas, aki azonban nem látja nyomát annak, hogy az ombudsmani jelentés óta bármi változott volna. A minisztérium rendre azzal érvel, a családok átmeneti otthonának férőhelyei – külső férőhelyek bevonásával – bővíthetők, azonban Darvas szerint ez nem mindenhol reális lehetőség, az első évben minimális külsős férőhely létesült. „A nagy területi egyenlőtlenség is komoly probléma” - mondja. Úgy tudja, korábban például Ózdon úgy ürítették ki az otthont, hogy "közel-távol nem volt semmi", amit a bajban lévő családok igénybe vehettek volna, de Nógrádban is katasztrofális a helyzet.

Képünk illusztráció

Fazekas István

Egy dobás még van

Az év eleji, családok védelméről szóló nemzeti konzultáción a gyerekek testi, szellemi és lelki fejlődésének állami védelme kapta a legtöbb igen szavazatot, Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt annak idején a Kossuth Rádióban, hogy kiderült, a gyermekek biztonsága a legfontosabb, ám mivel az jelenleg szétaprózódott a jogrendszerben,

felkérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, készítsen egy koncepciót, amely egységes keretbe foglalja a gyermekvédelem legfontosabb modern kori kihívásait és a rájuk adható kormányzati válaszokat.

Ennél többet azóta sem jelentett be erről. Rogán Antal minisztertől megtudtuk, Gulyás szeptember végére ígérte a koncepciót, azonban többszöri megkeresésünkre sem válaszolt a Miniszterelnökség arra, a szegénység miatti kiemelések megakadályozására terveznek-e tenni bármit.

(Kiemelt képünk illusztráció)