Riportot közölt az amerikai Bloomberg hírügynökség Sarudról. A magyar település akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2017-ben a helyiek tojással dobálták meg a helyi szarvasmarhatelepen dolgozó indiaiakat, mert menekültnek nézték őket. A lapnak megszólalt az egyik indiai munkás, aki felelevenítette a tojásos esetet, de elmondta azt is, hogy korábban sokszor terroristának nevezték őket. Tilcsik István polgármester pedig arról számolt be a médiumnak, hogy többször bepanaszolták az indiaiakat, mondván, mérget tesznek a tejbe, beszennyezik az egész országot. Mára azonban úgy érzi, megnyugodtak a kedélyek.

A Bloomberg megemlíti, hogy miközben a magyar kormány menekültellenes bevándorláspolitikát és kommunikációt folytat, egyre több, jellemzően Ukrajnából és Fehéroroszországból érkező embernek adnak munkát az országban. A lap szerint viszont már fogytán van a közeli(bb) országokból érkező munkaerő, így távolabbról kell bevonzani.

A cikk idézi a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóhelyettesét, Tao Zsangot, aki szerint a Balti-tenger és a Balkán közötti elhelyezkedő 21 ország munkaereje 2050-re több mint egynegyedével fog csökkenni, ezért az országoknak el kell kezdeniük „a munkavállalók importálását”.

A Bloomberg szerint Magyarországon 2018-ban 49 500 munkavállalási engedélyt adtak ki nem uniós állampolgároknak, 2017-ben a felét, 2016-ban pedig 7300-at. Az érkezők között dinamikusan emelkedett a vietnami, indiai és mongol munkások száma. Emlékeztettek: a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyártó rácalmási egységében 3000-en dolgoznak, közülük kétszázan Ukrajnából és Mongóliaból érkeztek. A cég mégis elhalasztotta az üzem bővítését, mert a a tulajdonosok nem látják biztosítottnak a működtetéséhez szükséges munkaerőt. (Eközben a Privátbankár írta meg, hogy idén akár a 75 ezret is elérheti a vendégmunkások száma Magyarországon.)

A térség más országaiban is megfigyelhető ez a tendencia. Romániában 50 százalékkal emelkedett az unión kívülről érkező munkavállalók száma – jellemzően Srí Lanka-i és indiai dolgozók csatlakoztak a kínai és török munkásokhoz –, Lengyelországban pedig a mongolok száma nőtt meg drasztikusan. Belgrádban pedig egymást váltva dolgoznak az albánok és a szerbek, vagyis etnikai feszültségeket írnak át a gazdasági igények a Bloomberg szerint.

A kormányok különböző intézkedésekkel próbálják növelni a születésszámot, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan csábítják a külföldi munkaerőt, a menekültek elleni hergelés viszont nem hagy alább.

A Bloomberg szerint azért több pozitív példát is találni arra, hogy a lakosok már függetleníteni tudják magukat a propagandától. A horvát Petrijevciban a helyi húsfeldolgozó üzembe 17 hentes érkezett Nepálból, hogy betöltse a megüresedett állásokat, a lakosok pedig még ruhákat is gyűjtöttek nekik, mert a poggyászuk elveszett útközben.

És talán Sarudon sem kell már újabb tojásdobálásra számítani.

Sok rossz dolgot hallok a bevándorlókról, de az itt élőkről nem tudok semmit rosszat mondani. Mi is bármikor kerülhetünk ilyen helyzetbe. És mi van azokkal a magyarokkal, akik külföldre mentek dolgozni? Rossz dolgokat fogunk mondani róluk is?”

– mondta a lapnak az ott lakó Demeter Margit, aki saját bevallása szerint már kételkedik abban, amit a tévében lát.