Közleményben ment neki a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatnak (felhatalmazási törvény) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A szakmai szervezet a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, valamint szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást.

A közlemény szerint a börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem éppen hogy csökkenti az emberek biztonságát.

Benyújtották a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot

"Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen.

A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük"

– írták.

A szövetség álláspontja szerint a rémhírterjesztés büntetőjogi kategória, tehát az állam fel tudna lépni azok ellen, akik álhíreket terjesztenek. A szervezet arra is emlékeztetett, hogy több rémhírterjesztő ellen eljárás indult már, de egyikük sem a professzionális sajtó képviselője volt.

A MÚOSZ szerint az, amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – például, hogy hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, nem rémhír, hanem sajnálatos módon az érintett egészségügyisek sokaságának nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény.

A szövetség szerint egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.

A MÚOSZ úgy látja, az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket.

A szövetség arra kéri a kormányt, hogy a passzust törölje a törvénytervezetből.

A rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot március 20-án nyújtották be a parlamentnek, de az Országgyűlésben 23-án az ellenzék leszavazta a napirendre vételét. Ahhoz négyötödös többségre lett volna szükség.

A többek között a veszélyhelyzet meghosszabbítására vagy visszavonására szolgáló törvényről bővebben egy korábbi cikkünkben írtunk.

A MÚOSZ a múlt héten arról írt, hogy a kormánykommunikáció jelenlegi formája nem segítség, hanem veszélyforrás.