A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslat csökkenti az emberek biztonságát.
Közleményben ment neki a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatnak (felhatalmazási törvény) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A szakmai szervezet a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, valamint szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást.
A közlemény szerint a börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem éppen hogy csökkenti az emberek biztonságát.
Benyújtották a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot
"Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy a közbizalom fenntartásához és a lakosság – szó szerint – életeket mentő informálásához biztosítani kell a kormányzati és egészségügyi intézkedések megvitathatóságát illetve nyilvánosságbeli kontrollját, ami a sokszínű és a hatalomtól függetlenül működő média nélkül elképzelhetetlen.
A WHO szerint a koronavírus megfékezésén dolgozó kormányzatoknak a kritikus sajtó nem az ellenségük, hanem a szövetségesük"
– írták.
A szövetség álláspontja szerint a rémhírterjesztés büntetőjogi kategória, tehát az állam fel tudna lépni azok ellen, akik álhíreket terjesztenek. A szervezet arra is emlékeztetett, hogy több rémhírterjesztő ellen eljárás indult már, de egyikük sem a professzionális sajtó képviselője volt.
A MÚOSZ szerint az, amit a kormánypolitikusok, illetve a kormányzati média képviselői a kormánytól független sajtó hírközléseivel kapcsolatban eddig rémhírként emlegettek – például, hogy hogy a beszámolók szerint nincs elegendő védőfelszerelés, szájmaszk, kézfertőtlenítő; hogy a gyógyítók egy része védőeszközök nélkül dolgozik; hogy keveset tesztelnek és még a bizonyítottan fertőzöttek egy részének a kontaktjait sem tesztelik végig –, nem rémhír, hanem sajnálatos módon az érintett egészségügyisek sokaságának nyilatkozataival, képekkel, videókkal, számokkal alátámasztott tény.
A szövetség szerint egyetlen gyakorlati példa és egyetlen jogi érvelés sem támasztja alá, hogy a büntetőjogi szigorítás szükséges és arányos feltétele valamely alapjogunk biztosításának.
A MÚOSZ úgy látja, az egész magyar társadalom érdeke, hogy az újságírók a járvány idején is szabadon dolgozhassanak, és ne kelljen fenyegetve érezniük magukat amiatt, hogy a korrekt tényközléseik következtében szabadságvesztésre ítélhetik őket.
A szövetség arra kéri a kormányt, hogy a passzust törölje a törvénytervezetből.
A rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot március 20-án nyújtották be a parlamentnek, de az Országgyűlésben 23-án az ellenzék leszavazta a napirendre vételét. Ahhoz négyötödös többségre lett volna szükség.
A többek között a veszélyhelyzet meghosszabbítására vagy visszavonására szolgáló törvényről bővebben egy korábbi cikkünkben írtunk.
A MÚOSZ a múlt héten arról írt, hogy a kormánykommunikáció jelenlegi formája nem segítség, hanem veszélyforrás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
