A miniszterelnök szerdán élő Facebook-bejelentkezésben jelentette be, hogy a kormány gazdaságélénkítő csomagot készített a koronavírus-járvány negatív hatásainak enyhítésére. Ez azonban nem ment zökkenőmentesen, mert a videó szaggatott, és hallani sem lehetett, miről beszél Orbán Viktor. A bejelentésről készült, már hallható felvétel végül jó fél órával az eredetileg megjelölt időpont után került ki a kormányfő közösségi oldalára. Eközben a közmédiában szőlőt metsző munkásokkal beszélgettek.

Erre reagálva közleményt adott ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), amelyben arra figyelmeztette a kormányzatot, hogy vészhelyzetben a korrekt, gyors, pontos információ életeteket ment. A tévinformáció, az elhallgatás és a cenzúra ugyanakkor emberéleteket veszélyeztet.

"Egy országban, ahol az adófizetők évi 130 milliárd forintot fizetnek a közmédia működtetéséért, megengedhetetlen, hogy a miniszterelnök kizárólagos csatornaként a Facebookot használja a vészhelyzetei kommunikációra. A magyar államnak nem feladata Orbán Viktor Facebook-követői táborának növelése, ellenben alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson az ország polgárainak az erre fenntartott kommunikációs eszközökön keresztül. Ha a kormányfő közölni kíván valamit a lakossággal, használja a rádiót, a televíziót és az internetes hírportálokat. A Facebook egy amerikai magáncég, a Facebook-fiók nem lehet a hivatalos magyar kormánykommunikáció felülete " – olvasható a közleményben.

A járvány kezeléséért felelős operatív törzs tájékoztatóiról is véleményt mondott a szakmai szervezet. Szerintük azok "jelen formájukban diszfunkcionálisan működnek". A MÚOSZ szerint a kormányzati megszólalók "arrogánsak és felkészületlenek. A járvány nem rendészeti és nem (elsősorban) politikai kérdés: egyenruhások és a kormánykommunikáció ismert, de nem szakértő figurái helyett kompetens szakpolitikus, illetve szakértő (a járványügyhöz, a közegészségügyhöz, az oktatáshoz stb. értő) válaszadókra lenne szükség".

Tóta W.: Zolika, ha kérdeznek, válaszolsz

Nemzeti összefogás kéne? Akkor ne egy hülyegyereket küldjetek!

Arra is figyelmeztetett a szervezet, hogy "az újságírók föltett kérdéseire válaszolni kell – nem húsz percben, hanem annyi idő alatt, amíg a releváns válaszok el nem hangzanak. Ha a sajtótájékoztatót tartó illetékesek nem érnek rá, akkor a kormány küldjön olyanokat helyettük, akiknek belefér az idejükbe, hogy válaszolnak.

A sajtó munkatársai tízmillió magyar embert képviselnek, velük szemben is tiszteletlenség, ahogyan a kormány képviselői a munkájukat végző újságírókkal bánnak".

A MÚOSZ-nál sem értik, hogy a tájékoztatásban miért nem közlik a járványhelyzetre vonatkozó részletes (területi és életkori bontású) információkat. Ezek – jelezték – a hatályos nemzetközi egyezmények és az alkotmány alapján ugyanúgy nyilvánosak, mint a környezeti adatok (szmogtérkép) vagy egy esetleges nukleáris baleset idején a sugárzási adatok.

Közérdek, hogy ne titkolja a kormány a koronavírus-fertőzések területi adatait

Sem adatvédelmi, sem egyéb szempontból nem áll meg a kormány és az országos tisztifőorvos érvelése, hogy Európa legtöbb országával ellentétben Magyarország miért nem teszi közzé területi bontásban is a koronavírus-fertőzöttek adatait. A járványügyi szakértő és jogászok szerint az erről szóló információknak nemhogy titkosnak nem szabadna lenni, hanem egyenesen közérdek, hogy megismerhetők legyenek.

Emlékeztettek arra is, hogy Magyarországon kívül az összes uniós tagállam haladéktalanul, nagy részletességgel publikálja ezeket az információkat, hogy az emberek megalapozott döntéseket tudjanak hozni a saját biztonságuk érdekében.

A kormány az információk visszatartásával alapvető jogokat (a szabad tájékozódáshoz, valamint a testi egészséghez való jogot) sért meg súlyosan

– jelezték.

Kitértek arra is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatója szerint a hatékony védekezésben "a kulcs az állampolgárok informálása", ám ha a kormánykommunikáció az elhallgatásra és a tévinformációk közlésére épül, ha a járványt az idegenellenes érzületek felkorbácsolására, a vidék-Budapest ellentét szítására használják föl, akkor a tájékoztatás nem tesz eleget a legfontosabb funkciójának: nem segít a helyes egyéni döntések meghozatalában, hamis biztonságtudatot sugall, amint ennek számos jelét tapasztaljuk is.

Azt is írták, hogy mindeközben még mindig nem tudni, hogy

• hol járt a budapesti bulinegyedben az a cseh állampolgár, aki az egyik legelső magyarországi fertőzött volt,
• koronavírus-fertőzésben halt-e meg február 29-én az az idős magyar nő, akinek a gyereke utóbb bizonyítottan megfertőződött.

"Ez önmagában is megmagyarázhatatlan, egyben kétségessé teszi azt a kormányzati állítást, hogy iráni diákok voltak az első hazai fertőzöttek" – fogalmaztak.

A MÚOSZ arra kérte a kormányzati kommunikáció résztvevőit, hogy a lakosság biztonsága érdekében változtassanak a hibás, a vészhelyzetben létfontosságú közbizalmat gyorsan erodáló gyakorlatokon.