szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem lett meg a négyötödös többség, marad a sürgős tárgyalás.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A felhatalmazási törvényről vitáztak a Parlamentben. Az már a hétpárti egyeztetésen kiderült, hogy semmiben sem enged a Fidesz, az ellenzék szerint pedig diktatúrát építene Orbán. A kormány célja az volt, hogy már kedden szavazhassanak a felhatalmazási törvényről, amihez négyötödös felhatalmazásra lett volna szükség.

A plenáris ülésről szóló tudósításunkat ITT éri el. Felszólalt napirend előtt Orbán Viktor, aki a vita egy pontján azt mondta, az ellenzék nélkül is megoldja a válságot. Majd azt mondta: a Fidesz–KDNP 133 képviselője a legbátrabbak az országban.

Amikor pedig szavazásra került a sor, akkor elbukott a terve, az ellenzék ugyanis nemmel szavazott arra, hogy eltérjen az Országgyűlés a házszabálytól. 137 igen szavazattal és 52 nem szavazattal a Ház nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést, így hétfőn nem döntött a kormány által benyújtott veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatról az Országgyűlés. (A 199 képviselőből 189-en voltak jelen a szavazáskor.)

Így nem szavaznak a felhatalmazási törvényről kedden.

Nemet nyomott a szavazáskor a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd frakciója, valamint Bana Tibor, Bencsik János, Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs, Székely Sándor és Szél Bernadett független képviselők.

Igennel a fideszesek, a KDNP politikusai, a nemzetiségi képviselő és a Mi Hazánk politikusai szavaztak.

De kétharmaddal sürgőséggel tárgyalásba vették a jogszabályt. Vagyis a jövő héten a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad szavazhat róla, és el is fogadhatja azt.

Mi az a felhatalmazási törvény?

A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet alatt meghozott kormányrendeletek 15 nap után, március 26-án lejárnak.

A Ház előtt fekvő törvényjavaslat szerint azzal együtt, hogy ismeretlen ideig hosszabbítanák meg a veszélyhelyzetet (ezzel együtt hosszabbodna a rendeletek hatályossága is), a kormány mondaná meg azt is, annak mikor van vége. Az Országgyűlés csak ezt követően helyezhetné hatályon kívül ezt a jogszabályt, a kormány addig rendeletekkel kormányozna. Választást és népszavazást sem lehetne tartani veszélyhelyzet idején, ahogyan időközi választásokat sem, az önkormányzati képviselő-testületeket pedig nem lehetne feloszlatni.

Új tényállás a járványügyi védekezés akadályozása, aminek értelmében, ha valaki nem tartja be az elrendelt járványügyi elkülönítést, nem engedi a megfigyelést, a zárlatot vagy az ellenőrzést, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Azért is egy év járna, ha valaki a „járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!