A címben foglalt állítás annak kapcsán merült fel, hogy elfogultnak kell-e tekinteni azt a bírót, akinek a házastársa perben áll a vádlott védőjével. Az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ezzel kapcsolatos panaszt.

Ezt egy csalásért elítélt ember nyújtotta be, mert amikor ügyét másodfokon tárgyalták, védője, Réti László, aki akkor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is volt, észrevette: az egyik bírónő annak az ügyvédnek a felesége, akivel ő perben-haragban áll. Papp Géza ugyanis a kamara főtitkáraként több pert indított a testület ellen, és számos nyilatkozatban vádolta őt mint elnököt szabálytalanságokkal.

Az érintett szerint „abból a tényből, hogy a jogász társadalom számára is közismert, nyilvánvaló volt a szóban forgó bíró és ügyvéd házastársi kapcsolata, valamint az említett ügyvéd és az indítványozó védője közti konfliktus is, mindenképpen kétely merülhet fel a bíró pártatlanságát, objektivitását illetően”. Vagyis lehet, hogy a bírónő férje által nem kedvelt védő véleményét emiatt kevésbé veszik figyelembe.

Ezt a bíróságok nem fogadták el, így került az ügy az Ab Handó Tünde vezette tanácsa elé. Az öt alkotmánybíró azonban nem látott alkotmányossági problémát, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt, és kifejtette: „Konkrét adatok hiányában az elfogultság megállapításához kevés az a feltételezés, hogy a házasság fennállta alatt a házastársak nem csupán maradéktalanul ismerik a házastársuk minden tevékenységét, hanem abban tökéletesen egyező véleményen is vannak.”