A védettségi igazolvány hatályos szabályozása összességében nem visszás, ám az egyes részletszabályokkal összefüggésben felmerülhetnek alapjogi szempontú korrekciós igények – állapította meg az alapvető jogok biztosa, aki az igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését javasolta.

Az ombudsman hivatala csütörtökön azt közölte: néhány nap alatt több mint nyolcszáz panaszt kaptak a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban.

Kozma Ákos ezeket áttekintve a jogi szabályozás alkotmányossági szempontú értékelése mellett javaslatokkal fordult a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset vezető belügyminiszterhez és az emberi erőforrások miniszteréhez.

Az alapvető jogok biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid–19 elleni védőoltás ugyan Magyarországon nem kötelező, de a jogi szabályozás a minél szélesebb körű oltásra ösztönöz. Ez az ösztönzés mindaddig nem kifogásolható alkotmányossági szempontból, ameddig elvben a teljes beoltható lakosságnak elegendő vakcina rendelkezésre áll, azaz az érintettek saját döntésén múlik a vakcina felvétele, illetve, amíg nem alapvető jogok gyakorlását vagy alapvető szükségletek kielégítését kötik a védettség igazolásához.

A jelenlegi szabályozás a szabadidő aktív eltöltését szolgáló programon – például sport- és kulturális rendezvényen nézőként, vendéglátóüzlet belső terében, szálláshelyen vendégként – tartózkodást köti védettségi igazolványhoz. Járvány esetén pedig nem észszerűtlen a sokak együttes jelenlétét lehetővé tévő fakultatív szolgáltatások igénybevételét olyan feltételhez kötni, amely figyelembe veszi a fertőzés kockázatát – írták.

Az ombudsman szerint a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára nyitva álló szabadidős tevékenységekből a védettnek nem tekinthetők járványvédelmi okból történő kizárása alapjogi szempontból nem kifogásolható. A kormány feladata és felelőssége, hogy ha az egyes szabadidős létesítmények látogatását védettségi igazolványhoz köti, akkor az igazolvány kiállítására akkor kerüljön sor, amikor már kialakult a védettség.

Előfordulhat, hogy azok, akik kizárólag "pragmatikus okokból", a védettségi igazolvány megszerzése érdekében igénylik a védőoltást, nem adatják be a második oltást, ezért az alapvető jogok biztosa a védettségi igazolvány kiállításáról szóló rendelkezések áttekintését és felülvizsgálatát javasolta.

Kozma szerint a védettségi igazolvány érvényességi idejét úgy kell meghatározni, hogy a valószínűsíthetően fennálló védettségi időszakra terjedjen ki, ezért a kormánynak a veszélyhelyzet alatt folyamatosan vizsgálnia kell, szükséges-e az erre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa fontosnak tartja továbbá, hogy azok esetében, akik egészségi kockázatok miatt nem kaphatnak védőoltást, egyes jogosultságok védettségi igazolványhoz kötése ne járjon alapvető jogaik korlátozásával.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is: a jogegyenlőség sérelmét veti fel, ha a szabályozás a külföldön beoltottak részére nem biztosít azonos jogokat a Magyarországon ugyanolyan engedélyezett vakcinával beoltottakhoz képest. Ezért javasolta, a jogalkotó tekintse át, milyen módon biztosítható, hogy a külföldön beoltottak gyakorolhassák azokat a jogokat, amelyekre az azonos típusú, Covid–19 elleni védőoltás feljogosít – áll a közleményben.

A védettségi igazolványt egyébként már applikáció formájában is lehet használni, ami gyakorlatilag kiváltja a plasztikkártyát. Az alkalmazás elkészültét Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő harangozta be a csütörtöki kormányinfón.

Már letölthető a koronavírus-védettséget igazoló alkalmazás

A konzuli szolgálat közzétette a technikai részleteket a Horvátországba készülő turistáknak: a beutazáshoz az oltásról szóló pecsétes dokumentum is kell. Csak a 7 év alatti kiskorúak mentesülnek a tesztelési és karantén-kötelezettség alól.