A nemzeti konzultációs kérdőívet eddig 547 496-an töltötték ki – jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő augusztus 2-án, vagyis csaknem pontosan egy hónappal azután, hogy a kérdőívek postázásával elindult a legújabb nemzeti konzultáció, amit Orbán Viktor miniszterelnök is saját videóban promózott. A kormányfői lelkesítés még nem is kellett ahhoz, hogy meglóduljanak a számok, mivel szűk egy héttel az 547 ezres adatközlése előtt, július 28-án Dömötör Csaba államtitkár még alig 400 ezer válaszról számolt be.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő csaknem 550 ezer kitöltőt jelentett

MTI / Balogh Zoltán

“Mit ér az a konzultáció kb. 5 milliárdért, amelyet robottal is ki lehet tölteni?” – kommentelte valaki a Facebookon Dömötör államtitkár videója alá. A konzultáció a papíralapú kérdőívek mellett online is zajlik – a kommentelő ez utóbbi formátum hitelességét vetette fel, utalva arra, hogy a biztonsági réseket és hiányosságokat kihasználva akár tömegével gyárthatók a kormány számára kedvező válaszok, de az egyébként – értékelésünk szerint – hazug és demagóg kérdésekkel operáló kezdeményezés népszerűsége is növelhető a mesterségesen felduzzasztott válaszadói számmal.

Arról, hogy a korábbiakhoz képest csak egy fokkal biztonságosabb online kitöltő felület átverhető, a hvg.hu írt, amikor július közepén, mintegy 2 héttel a papír kérdőívek postázása után lehetővé vált az online kitöltés is. Azt pedig nemrég egy egykori fideszes aktivista leplezte le egy online videóval, hogy egy egyszerű számítógépes robotprogrammal tömegesen gyárthatók online válaszok.

Az élő YouTube-közvetítésben a Nerbot nevű program tíz másodpercenként töltötte ki álnevekkel a konzultációs íveket. Az ügyben “informatikai támadás” miatt a kormány feljelentést tett, ám kérdés, hogy a tömeges kitöltés bűncselekménynek számít-e, még ha a tavalyi járványügyi konzultáció online felületének hasonló, tömeges kitöltése miatt korábban volt is már vádemelés.

Akárhogy is, a módszerrel egyetlen ilyen robotprogram óránként akár 360 választ is tudna generálni, de az alapján, hogy Dömötör Csaba államtitkár azt mondta, a válaszok többsége eddig papíron jött, tömeges visszaélés nem történt az ügyben.

Ilyen gyermeteg, emojis plakátkampánnyal igyekszik a kormány népszerűsíteni a konzultációt

Fazekas István

A kormányzat által hivatalosan közölt számokat mindenesetre nemcsak a külső, független kontroll hiánya miatt érdemes fenntartásokkal kezelni, hanem a Nerbothoz hasonló robotprogramok lehetséges torzításai miatt is. Ám ha ettől függetlenül összevetjük az eddigi nagyobb nemzeti konzultációk első egy hónapjának eredményeit, kijelenthető, hogy

a járvány utáni életről szóló konzultáció az első hónapban visszaérkezett válaszok száma alapján a második.

Minden idők legsikeresebb ilyen kormányzati propagandaakciója a 2018-as "családvédelmi konzultáció" volt, amikor is az első hónap végére 773 ezer válasz futott be, ami óránként átlagosan 1038 választ jelentett. A második 547 ezer – óránként átlagosan 760 – válasszal a mostani konzultáció. A harmadik az idén tavasszal zárult, az újranyitásról szóló akció volt az első hónap 528 ezer – óránként 756 – válaszával. A negyedik a 2017-es Brüsszel elleni konzultáció összesen 522 ezer, óránként 725 válasszal.

A fenti infografikán összesített adatokból az is kiderül, hogy az első egy hónap adatai alapján a most futó konzultációnál sokkal rosszabbul teljesített a 2015-ös, a menekültkérdést a terrorizmussal összemosó konzultáció a maga mintegy 300 ezer – óránkénti 416 – válaszával. Ennyit sem ért el a Soros Györgyöt közellenséggé kikiáltó 2017-es “Stop Soros” konzultáció az összesen 268 ezer, óránkénti 360 válasszal. Még gyengébben teljesített a koronavírusról szóló tavalyi akció: ennek első havi mérlege összesen 232 ezer, vagyis óránként 312 válasz volt.

A 2017-es, sokat bírált Soros-ellenes kormányzati konzultációs plakát

Fülöp Máté

Az első hónap adataiból azonban még nem érdemes végleges következtetéseket levonni. Sokan talán későbbre halasztják a visszaküldést vagy az online kitöltést, mivel a mostani konzultáció augusztus 25-ig tart. Korábban volt már arra példa, hogy “félidőben” lódult meg a válaszadási hajlandóság. A 2017-es “Stop Soros” akciónál például az első hónap 268 ezer válasza után

a következő két hétben 1,1 millió válasz érkezett: volt, hogy egyetlen nap alatt 323 ezer 298 darab.

A részvételi adatok és a válaszok azonban igazából nem is számítanak, mert azt a július 22-i Kormányinfón is elmondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy azért indította a kormány a “gyermekvédelmi” népszavazást, mert “úgy láttuk, hogy a nemzeti konzultáció önmagában nem lesz elegendő (…) hiszen mindig felmerül, hogy csak a kormánnyal szimpatizálók töltik ki, még akkor is, ha szerintem ennek részben az eredmények is ellentmondanak, és a részvétel mértéke is, de a döntéshozatal ereje más egy nemzeti konzultáció és egy népszavazás esetén”.