Ellenzéki előválasztás
Az ellenzék jelentős része a 2022-es parlamenti választáson a saját esélyeit növelő új, demokratikus intézményként tekint az előválasztásra – ugyanezt a kormány és a Fidesz “Gyurcsány-show-nak" és “bohózatnak” tartja. Az előválasztáson dől el a 106 egyéni körzetben legesélyesebbnek tűnő ellenzéki képviselőjelölt személye és így választják ki az Orbán Viktor kihívójaként fellépő közös miniszterelnök-jelöltet is. Az előválasztás fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Hat vitablokkban csaptak össze egymással az ellenzék miniszterelnökjelöltségre pályázó vezető politikusai pénteken este. A vitát szervező RTL Klub az előző, ATV-s vitát látva arra kérte a feleket, hogy ezúttal ténylegesen vitatkozzanak egymással, ne csak az egyetértést és az egymással való közös munkát hangsúlyozzák.
A kérés ellenére az első, a járványkezelésről szóló blokkban teljes volt az összhang: minden jelölt a Fidesz járványpolitikáját ekézte. Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP és a Párbeszéd jelöltje szerint hiába állít mást a propagandamédia, a fővárosban volt a legkisebb a szociális intézményekben a többlethalálozás, valamint Budapest volt az, ami cselekvésre késztette többször is a kormányt, amikor előttük vezetett be olyan intézkedéseket, mint a kínai oltással kezeltek antitestvizsgálata, vagy a pedagógusok tesztelése.
A jelöltek mindegyike egyetértett abban, hogy az egészségügy összeomlott a koronavírus harmadik hulláma alatt. A kormány inkompetenciáját a jobbikos Jakab Péter szerint az példázza a legjobban, hogy a járvány közepén hoztak új egészségügyi törvényt, ami miatt több mint ötezer orvos távozott a közszférából.
Fekete-Győr András, a Momentum jelöltje visszhangozta Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúját: szerinte az esetleges lezárásokkal azokat kell büntetni, akik nem oltatták be magukat. Fekete-Győr szerint úgy lehet növelni az oltási kedvet, ha pénzzel ösztönzik a lakosságot. Szerinte a vadászati kiállítás költségeiből 800 ezer embernek lehetett volna 100 ezer forintos jutalmat adni. A legtöbben azt szorgalmazták, hogy sokkal többet kellene tesztelni a polgárokat.
A második vitablokkban a műsorvezető arról kérdezte a jelölteket, hogy tudnak-e azzal kapcsolatban garanciát vállalni, hogy a 2022-ben felálló ellenzéki kormány képes lesz-e egységesen kormányozni, vagy sem. Karácsony Gergely szerint erre a legjobb példa Budapest, ahol ha nem is zökkenőmentesen, de működik a hatpárti koalíció.
Fekete-Győr itt szúrt először oda a DK jelöltjének, Dobrev Klárának: szerinte Gyurcsány Ferenc felesége jól tudja, hogy a koalíció ingatagsága több kormány végét is elhozta már. A DK elnöke azonban mégis azt mondta erre, hogy ő koalícióhívő: mint mondta, a koalíció nehéz, vitás, mint a legjobb család, csak arra kell vigyázni, hogy ne vezessen szakításhoz. Fekete-Győr szerint azonban Dobrev alkalmatlan a közös kormány vezetésére: férje őszödi beszédével a háta mögött a „kevésbé képes legyőzni bárkit, mint itt a teremben bárkinek”.
Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje szerint szakmai kormány felállítása szükséges, szerinte is aggályos, hogy a 2010 előtti elit térne vissza a hatalomba. Jakab Péter szerint pedig a hat párt jelenlegi egysége mutatja meg, mitől stabil igazán az ellenzék. Jakab érvelése szerint ha bárki kilógna a sorból, akkor ott van még öt párt, hogy visszarántsa, ez azonban egy egypárti rendszernél nincs meg.
Az ellentétek az LMBTQ-jogok kapcsán jöttek elő még erősen. Míg Fekete-Győr jogegyenlőséget ígért, valamint a melegeknek házasságot és örökbefogadást, Jakab Péter azt mondta, ő a konzervatív álláspontot képviselő, szerinte a család apából, anyából és gyermekből áll, a regisztrált élettársi kapcsolatot elegendőnek tartja a melegek számára. Dobrev Klára szerint azonban a gyerekeknek nem feltétlenül a hagyományos családmodell az érdekük, hanem az, hogy szerető, boldog közegben nőjenek fel.
És ezen a ponton hozakodtak elő a jelöltek az egymás számára vállalhatatlan jelöltekkel. Míg először Fekete-Győr András hozta fel, hogy a DK homofób jelöltet támogat Csongrád megyében, hamar szóba került az MSZP zuglói jelöltje, Tóth Csaba is, akivel kapcsolatban Karácsony Gergely váratlan kijelentést tett: a szocialista politikus Hadházy Ákos által megszellőztetett vagyoni ügyei miatt nem rá szavazna zuglóiként az előválasztáson, Hadházyra, vagyis a Momentum jelöltjére szavazna.
Az előválasztási vita hátralévő részét ígéretcunami borította: Fekete-Győr András megígérte a pedagógusi és az ápolói bér radikális növelését, Dobrev Klára a családi és szociális támogatások kiterjesztését, Márki-Zay Péter pedig volt közgazdászként pedig néhol igyekezett elejét venni a szerinte beválthatatlan ígéreteknek és számokkal finomítani előválasztási ellenfelei kijelentéseit.
Szóba került a magyarországi cigányság helyzete is, ahol Jakab Péter kijelentette, hogy a kormánynak szerinte érdeke nyomorban tartani a társadalom egy részét, hiszen így szavazatuk olcsón megvásárolható. Abban minden jelölt egyetértett, hogy a mélyszegénységből való kitörésre csak az oktatás jelent megoldást. Márki-Zay Péter végigkérdezte a jelölteket, hogy támogatnák-e azt a kezdeményezést, miszerint három cigány származású embert is a közös listára emeljenek. Ezt Jakabot leszámítva mindenki támogatta, ő azt mondta, nem támogatja a kvótázást. Karácsony azt mondta, a felzárkóztatáshoz az oktatásban látja a kulcsot.
Az energiaárakról és a rezsicsökkentésről szólva a jelöltek azt az álláspontot képviselték, hogy a rezsicsökkentés blöff volt, mert piaci árak mellett már olcsóbban is lehetne energiához jutni. Karácsony Gergely hazaárulásnak nevezte Paks 2 megépítését, Fekete-Győr azt is belengette, hogy az nem fog megépülni, Jakab Péter viszont óvatosabban fogalmazott, ő azt mondta, hogy erről az erőmű építésére vonatkozó jelenlegi titkosítást követően lehet felelős döntést hozni. Márki-Zay Péter véleménye az volt, hogy a mai rezsicsökkentés rendszerét idővel lehet kivezetni, a múltban pedig vesztettek vele az emberek.
A migrációról szóló vitában kiderült, hogy az összes jelölt megtartaná a határkerítést is, sőt abban is egyetértettek, hogy nem kérnének miniszterelnökként az országba olcsó munkaerőként érkező vendégmunkásokból, hiszen azok a magyar munkavállalókat szorítanák ki a piacról, ez utóbbiak viszont magasabb bérért nyugatra mennek. A jelöltek egyik legfontosabb pontjukként emelték ki, hogy vissza akarják csábítani európai szintű bérekkel azokat a magyarokat, akik jobb fizetés és jobb munkakörülmények reményében hagyták el az országot. A letelepedési kötvénnyel érkezőket viszont felülvizsgálnák.
A vitát teljes egészében itt nézheti meg:
