“Bírókat akarok látni a Dunán úszóversenyezve az ügyészekkel és politikus-maffiával karöltve Mohács felé félúton. Olyan nagy kérés ez? Szervezkedjetek és kapjatok már el pár mocskos bűnözőt! Példát kell statuálni! Rég ideje volna. Minden szó el lett már mondva, ezekkel nincs miről tárgyalni. Hullazsákba velük!" - így szólt az a felhívás, amit Posta Imre még 2020 januárjában tett közzé egy általa írt internetes oldalon. Posta nem vitte túlzásba a terroristákra jellemző konspirációt, hiszen magát a felhívás szövegét elküldte több politikus, rendőr, ügyész és TEK-es címére is, más kérdés, hogy azok megkapták-e, vagy eleve úgy állították be az e-mail fiókokat, hogy a Posta Imrétől érkező kéretlenül üzenetek a kukában landoljanak. A felhívás mellé Posta annak idején egy fényképet is közzétett, a képen társaival éppen éles fegyverrel tartanak lőgyakorlatot.

Posta Imre nem ismeretlen a hatóságok előtt, korábbi titkosszolgák a hvg.hu-nak azt mondták, hogy a férfi már a kétezres évek végén a szolgálatok látókörébe került, szélsőséges nézetei miatt már elég vastag akta állhat rendelkezésre róla. A negyvenöt éves Posta mindig is vonzódott a “katonai” dolgok iránt. Fiatalon a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatójaként egy szovjet katonaiskolába került ki ösztöndíjasként, egy róla szóló portécikkben a Szovjetunióból való visszatéréséről ez mondta: „Azzal az érzéssel jöttem haza, hogy bármit meg tudok csinálni”. Noha a bármibe nem fért bele, hogy az ELTE-n tanuljon pszichológián, kapóra jött, hogy a debreceni egyetemen akkoriban katonáknak és belügyeseknek indult pszichológus képzés. Posta Imre később ezzel a diplomával a zsebében tudott elhelyezkedni a Köztársasági Őrezrednél mint pszichológus. Onnan 2008-ban botrányos körülmények között távozott, majd villámgyorsan az akkor éppen fénykorát élő szélsőjobboldali közegben találta magát. Egy ideig a Jobbik környékén mozgott, de idővel a szélsőjobboldal is kidobta magából. Legutóbb 2019-ben lehetett szélesebb körben hallani róla, amikor az általa vezetett és egyébként saját magáról elnevezett PI-kör harciasan védelmébe vett egy oltásellenes, az önfenntartást hirdető dusnoki házaspárt, akiktől a hatóságok elvették a kisbabájukat. A házaspár nem akarta sem anyakönyveztetni, se kötelező védőoltásokban részesíteni otthon született gyermekét, részben azért, mert attól tartottak, hogy a magyar állam valójában egy izraeli cég.

Posta Imre

Youtube

A dusnoki házaspár példája mutatja meg talán a legjobban, milyen világban élnek a PI-kör tagjai. Az államot nem tartják legitimnek, nem ismerik el a törvényeket. Persze önmagában az magánügy, hogy ki mit gondol az államról, ám Postáék átléptek egy határt, amikor gyakorlatilag - legalábbis szavakban mindenképpen - háborút indítottak a fennálló rendszer ellen. Az más kérdés, hogy ezt a “háborút” nem most kezdték: a “Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya” névre keresztelt “kormányuk” már hosszú évek óta “kormányoz” és ahogy Posta tavalyi felhívásából is kitűnik, az sem újdonság, hogy gyakorlatilag legszívesebben minden közéleti szereplőt holtan látnának, akinek a nevével valaha is találkoztak a sajtóban.

A fura társaság szeptember 11-én a Fejér megyei Kulcson tartott egy összejövetelt. A szürreális hangulatú pikniken az izomtrikóban és katonai nadrágban látható Posta mellett egy K. Á. Dezső nevű férfi is szerepet kap. Ő, mint a "Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya Bíróságának” bírája kap szót és mondja ki a halálos ítéletet. Szinte nincs olyan közéleti szereplő, akire K. ne osztott volna ki “halált”, ellenzéki és kormánypárti politikusok is rajta vannak a listáján. K. Á. Dezső egyébként azon a lőgyakorlatos fényképen is szerepel, amellyel Posta a tavalyi, szintén emberölésre buzdító felhívását illusztrálta. A kulcsi találkozón, mielőtt a “halálos ítéletet” felolvasó K-nak átadta a szót, Posta a jelenlévőknek jelezte: nem folyt bele az ítélkezésbe, így még ő maga sem tudja, milyen lesz az ítélet. Ugyanakkor a felvétel tanúsága szerint az “ítélethirdetés” után maga is helyeselte az “ítéletet” és arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt annak végrehajtásában. “Onnantól, hogy van bírósági ítélet, teljesen jogszerű, és úgy látom, népszerű is” - jegyezte meg a videóban Posta a “halálos ítéletről”. Az egyébként tényleg döbbenetes, hogy a külsőségek alapján, valamint a K. Á. Dezső és a Posta Imre mögött rohangáló kisgyerekek láttán egy családi hangulatú pikniknek tűnő kis rendezvényen mennyire természetesen veszik a jelenlévők azt, hogy embereket kell megölni.

A videót mindenesetre komolyan vehették a hatóságok, a Postáék elleni operatív műveletet a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezette. Úgy, hogy a PI-kör rendezvényét megörökítő videósnál is házkutatást tartottak a rendőrök. K. Á Dezső és Posta Imre mellett hétfőn még két másik embert is őrizetbe vettek, de őket szerdán elengedték, így szabadlábon védekezhetnek. Egyikük a PI-kör egyik ismert oltásellenes aktivistája, aki nem sokkal az elfogása előtt éppen egy akciót szervezett. Azt tervezték ugyanis, hogy különféle települések iskoláiba, önkormányzatába juttatnak el egy “szakmai alapon nyugvó tájékoztatót” a vakcinákról. Hogy mennyire szakmai alapon történt volna ez a tájékoztatás, azt jól jelzi, hogy mindeközben a PI-kör olyan természetgyógyászt keresett, aki - idézzük a közösségi oldalon közzétett felhívásukat - “vércsepp analízist végez és Nógrád megyei, hogy kiderüljön mi van a vérben vakcinázás után”.

Kérdés, hogy a letartóztatott Posta és társai elmeorvosi vizsgálata milyen eredménnyel zárul majd, merthogy ilyen vizsgálat mindenképpen lesz. Az emberölés előkészülete miatt indított nyomozás fő bizonyítékának számító videóban ugyanis Posta arról is beszél, hogy Pintér Sándor belügyminiszter halott, tehát szerinte legfeljebb csak azt az embert lehetne megölni, aki a miniszter bőrébe bújt.

Az ügyészség közleménye szerint Postáék ellen nem csak emberölés előkészítése a gyanú, hanem alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása is. Utóbbi bűncselekmény a büntető törvénykönyvben 1989 óta szerepel, akárcsak az alkotmányos rend elleni szervezkedés. Egy évvel később, 1990 őszén már indult is nyomozás ilyen bűncselekmény gyanúja miatt, miután a pétfürdői szovjet katonai laktanya parancsnoka arról tájékoztatta az illetékes magyar hatóságot, hogy né­hány nappal korábban egy ismeretlen személy olyan levelet adott át neki a „Magyar Nemzeti Mozgalom” nevében, amelyben katonákat és fegyvert kért a kormány megdöntéséhez. A titkosszolgálat és a rendőrség azonban kiderítette, hogy az amúgy nem létező szervezet mögött egy budaörsi férfi áll, akinél elég hamar felmerült az elmeorvosi vizsgálat szükségessége.

Két évvel később, 1992-ben ismét indult egy nyomozás hasonló bűncselekmény miatt. Akkor került képbe a hatóságok egy 52 éves győri gondnok, akit Győrkös Istvánnak hívtak. Győrkös neve ma már széles körben ismert, a kilencvenes évek eleje óta a magyar neonácik egyik ismert vezetőjeként a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak is bőven adott munkát, 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték. Győrkös 2016 októberében a bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette az egyik nyomozót. Győrköst a szélsőjobboldali körökben sokan ugyanúgy futóbolondnak tartották, mint Posta Imrét, de éppen ő bizonyította be, hogy egy futóbolond is lehet veszélyes.

A bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös Istvánt kivezetik büntetőperének ítélethirdertéséről a Győri Ítélőtáblán 2019. december 11-én

MTI / Vasvári Tamás

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, illetve az alkotmányos rend elleni szervezkedés a 2006-os zavargások idején lett slágertéma. Egy hónappal az őszödi beszéd kiszivárgása után, 2006 októberében a Nemzetbiztonsági Hivatal kiadott egy közleményt, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az utcai demonstrációk könnyen olyan zavargásokká alakulhatnak át, amelyeknek a résztvevői államellenes bűncselekményeket követhetnek el akár a puszta jelenlétükkel is. Egy évvel később már a szélsőjobboldal egyik ismert figuráját, Budaházy Györgyöt vették őrizetbe a rendőrök és gyanúsították meg az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének bűntettével, mert az interneten több olyan publikációja jelent meg, amelyek a rendőrség szerint kimerítették ezt a bűncselekményt. A bíróság el­ső fokon felmentette Budaházyt, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban a bíróság bűnösnek mondta ki a férfit, ezt az ítéletet a tábla másodfokon jóváhagyta, az ítélet: egy év, három évre felfüggesztve. Csakhogy Budaházy a Kúriához fordult, amelyik 2012-ben végül felmentette őt. Igaz, időközben a Magyarok Nyilai ügyében eljárás indult ellene és több társa ellen. A vád szerint az általa létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját.

Budaházy György 2008-ban

Fazekas István

A Budaházy-ügy óta államellenes bűncselekmény gyanúja miatt nem indult eljárás, bár próbálkozás volt rá: 2017-ben a Jobbik akkori szóvivője, Mirkóczki Ádám tett feljelentést Soros György ellen alkotmányos rend elleni szervezkedés gyanúja miatt. Persze Mirkóczki lépése amolyan politikai performansz volt, egy reakció arra, hogy vezető politikusok folyamatosan arról beszéltek, hogy “Soros György a magyar állami szuverenitásra ki­emelten veszélyes személy.” Mivel Mirkóczki feljelentését elutasította a rendőrség, így a Jobbik érvelhetett azzal, hogy a Fidesz állítása hazugság.