Jogerősen életfogytiglanra ítélte a kőbányai machetés gyilkost a Fővárosi Ítélőtábla.

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék február 17-én hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben a férfit emberölés, szexuális visszaélés és gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek, és 20 év fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra. Miután kiderült, hogy a tettes korábbi bűncselekmények miatt kiszabott büntetése próbaideje alatt követte el a szörnyűségeket, a bíróság elrendelte a korábban kiszabott két év szabadságvesztés végrehajtását is.

A bíróság szerint a férfi 2019. december 25-én hajnalban 13 éves féltestvérével „szexuális cselekményt végzett” (ez a vádlott naplójából derült ki, amit a házkutatáskor találtak a rendőrök). Később, december 30-án

a vádlott azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházban lakó első emeleti szomszédjához, hogy valakit megöljön.

Amikor az ott lakó háromgyerekes nő résnyire nyitotta az ajtót, a férfi egy 44 centis bozótvágó késsel többször megszúrta. Az áldozat gyerekei telefonon hívtak segítséget, a vádlott elmenekült a helyszínről, másnap pedig feladta magát a rendőrségen. A házkutatás során a notebookján és mobiltelefonján 18 év alatti lányokról készült pornográf felvételeket találtak.

A Fővárosi Törvényszék első fokon még nem látta megalapozottnak a különös kegyetlenséget – írja a bíróság –, de miután a vádlottnak semmiféle oka, indítéka nem volt a gyilkosságra, cselekményét „aljas célból elkövetettnek” minősítette.

A hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatban a bíróság megállapította a szexuális visszaélés bűntettét, mondván: a szexuális cselekmény ugyan a sértett beleegyezésével történt, arra őt a vádlott nem kényszerítette, ám az elkövetés időpontjában a sértett még nem töltötte be 11. életévét, így a belátási képessége korlátozott volt.

Az ügyészség tényleges életfogytiglan kiszabását indítványozta, a törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy miután a vádlott a cselekmény elkövetésekor 22 éves volt, „esetében a büntetési célok határozott idejű szabadságvesztéssel is elérhetőek”. A büntetés kiszabásakor az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott visszaeső, korábban is szexuális cselekmény miatt ítélték el, valamint azt is, hogy próbaidő alatt gyilkolt. Enyhítő körülményként értékelték a vádlott beismerését, megbánását, továbbá azt, hogy feladta magát.

A februári elsőfokú döntés ellen az ügyészség súlyosításért, a védelem enyhítésért fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Ott a törvényszékkel ellentétben megállapították, hogy a férfi különös kegyetlenséggel és aljas célból ölt, így a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott veszélyességet figyelembe véve életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak. A feltételes szabadságra helyezését is legkorábban 30 év múlva vizsgálhatják.