Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Pintér Sándor belügyminiszter és a Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója sem beszélt érdemben a Pegasus-ügyről, amikor az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ellenzéki tagjai erről próbálták kérdezni – számolt be a testület zárt ülése után a bizottság két ellenzéki tagja, Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) és Harangozó Tamás (MSZP).
Vadai Ágnes jelezte, hogy az ülésen e témában elhangzottakat 2050-ig titkosították, pedig nem volt bőbeszédű még a Hajdunál többet beszélő belügyminiszter sem. Az ellenzéki politikus elmondása szerint nem voltak hajlandóak elárulni, kiket hallgattak le a Pegasusszal. Amikor konkrét személyekre próbáltak rákérdezni, Pintér Sándor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a sajtóban is megjelent újságírókat, politikusokat valóban megfigyelték-e.
Vadai elmondta azt is, hogy a Pegasus beszerzéséről szóló szerződést sem ismerhették meg. Ez az állítás annyiban újdonság, hogy a botrány kirobbanása óta eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, közelebbről valamelyik titkosszolgálat – nagy valószínűség szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – valóban beszerezte ezt a mobiltelefonokra telepíthető, az azokon megtalálható, illetve átmenő minden adatforgalmat megfigyelő, rögzítő kémszoftvert. Újságírók előtt,
az ülés után Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke maga is elismerte, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a kémszoftvert.
(Frissítés: Vadai Ágnes ezt követően arról beszélt, hogy Kósa tévedett, mert ez nem pont így hangzott el a zárt ülésen, vagyis nem a Belügyminisztériumot nevezték meg a szoftver vásárlójaként.)
Kósa kijelentette: a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni", mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna.
Vadai a hvg.hu kérdésére megerősítette: azt a tájékoztatást kapták a belügyminisztertől, hogy megtekinthetik a szerződést, de csak akkor, ha erre az amúgy kormánypárti többségű másik parlamenti szakbizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság engedélyt ad. A politikus hozzátette:
mi egyébként nem csak a szerződést, hanem a beszerzéssel kapcsolatos minden körülményt és dokumentumot is szeretnénk megismerni, ami erről a Belügyminisztériumnál fellelhető”.
Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke a betekintési engedélyre reagálva a hvg.hu figyelmét felhívta arra, hogy nem a bizottság az adatgazda ebben az ügyben, hanem „ez a Belügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat illetékessége”. Hozzátette:
a Vadai képviselőasszony által említett szerződés megismerhetősége érdekében egyébként a Nemzetbiztonsági Bizottságban tettünk és teszünk is még lépéseket”.
A Pegasus-ügy ugyanis többször volt már téma a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt is. Például egy szeptemberi ülésen is, amikor az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára nem cáfolta egyértelműen, hogy a kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottság felállítását a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig szintén 2050-ig titkosították.
Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el
Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz-KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
A Pegasus-botrány júliusban robbant ki. Akkor a Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég kémprogramját. A célpontként kiválasztott magyarok között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírói –, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. A hvg.hu pedig arról írt, hogy fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal:
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Időközben az is kiderült, hogy a valószínűsíthető megfigyeltek listáján szerepel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is. Az is a közelmúlt fejleménye, hogy a TEK korábbi főigazgató-helyettesét is megcélozták a kémprogrammal. Az ügyben már nyomozás is folyik, ezzel kapcsolatos az a hír, hogy tanúként hallgatták ki Csikász Brigitta újságírót az ügyészek – írta a Blikk, amelynek jelenleg az újságíró dolgozik. A lap szerint munkatársuk telefonjára két éve telepítették a kémprogramot, amikor még az Átlátszó munkatársa volt.
