szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az MSZP-s Gurmai Zita Btk.-módosítója szerint 5 év börtön járna annak, aki „a női nem elleni erőszakra vagy gyűlöletre uszít”, 3 év pedig azért járna, ha valaki tudomást szerez gyermek elleni szexuális erőszakról és mégsem tesz feljelentést.

„A nők érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében” nyújtott be kedden törvénymódosító indítványt az Országgyűlésnek az MSZP-s Gurmai Zita. Az ellenzéki képviselő a Büntető Törvénykönyvet (Btk.) javasolja ennek érdekében új elemekkel kiegészíteni.

Az egyik új tényállás a „szexuális erőszak feljelentésének elmulasztása”. A javaslat szerint, ha valaki tudomást szerez arról, hogy 18. életévét be nem töltött személy sérelmére szexuális erőszakot követtek el, és mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, az 3 év szabadságvesztéssel lenne büntetendő.

A törvényjavaslat nem általánosságban büntetné a feljelentést elmulasztókat, hanem pontosan meghatározza a büntethető csoportot: eszerint arra vonatkozna ez, aki „kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy”, ilyen például a gyám élettársa is, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

A szocialista politikus egy másik elemmel is kiegészítené a Btk.-t. Méghozzá a „női nem elleni uszítás” büntetőjogi tényállásával, amit törvényjavaslatában úgy írt körül: ezt az követi el, aki

nagy nyilvánosság előtt a női nem ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszít.

Ennek büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés lenne.

A törvényjavaslat fentiekhez kapcsolódóan hozzányúlna a Polgári Törvénykönyvhöz (Ptk.) is. Javasolja, hogy a gyermekétől külön élő szülő kapcsolattartási jogát fel kell függeszteni a nyomozás időtartamára, ha a szülő ellen kapcsolati erőszak miatt nyomozás indul, a büntetőeljárás végéig, ha a szülő ellen kapcsolati erőszak miatt vádemelésre kerül sor, és végül a kapcsolati erőszak elkövetése miatt kiszabott büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól történő mentesülés időpontjáig.

Az MSZP-s Gurmai Zita egyébként 2017-ben a #metoo mozgalomhoz csatlakozva a saját Facebook-oldalán számolt be arról, hogy korábban ő is szexuális zaklatás elszenvedője volt. Mint felidézte, az eset 2003-ban, egy NATO-szemináriumon történt vele. „Mentem a szállodai szobámba, mindenki a konferenciateremben ült. Alighogy beléptem, amikor egy diplomata berohant a fürdőmbe, megfésülködött, majd rám vetette magát” – emlékezett vissza.

Akkor Gurmai ezzel a kiállással is arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy az Országgyűlés mielőbb ratifikálja Magyarország már korábban aláírt csatlakozását a nők elleni erőszak elleni Isztambuli Egyezményhez, ám ezt a parlament kétharmados kormánypárti többsége azóta sem tette meg. Sőt ellenkezőleg: az egyezmény ratifikálásának elutasítását szavazták meg:

Már meg is szavazta a Fidesz és a KDNP az isztambuli egyezmény elutasítását

A keddi parlamenti ülésen vitáznak a pártoktól elvett támogatás pótlékáról, illetve a belügyminiszter javaslatáról, ami kizárná a közmunkából azokat, akiknek nem elég rendezett az udvara.

(Nyitóképünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!