Orbán a soproni évfordulón: Az elmúlt évtizedben egyesítettük a nemzetet

A szabadság és a hazafiság a magyar politika két nagy hagyománya, „az ezeréves Magyarország két nagy tartóoszlopa, ezt a két tartóoszlopot pedig a hűség gerendája köti össze” – mondta a miniszterelnök kedden Sopronban az MTI beszámolója szerint. A Hűség napja ünnepi megemlékezésen Orbán Viktor arra kérte Sopront, hogy maradjon a következő száz évben is a hűség városa, amely összeköti a hazát és a szabadságot, „és ezzel olyan szilárd építménnyé teszi Magyarországot, amelyben mi, magyarok otthon érezhetjük magunkat”.

Száz éve a trianoni békeszerződés idején olyan politikai vihar tombolt Magyarországon, amelyet emberemlékezet óta nem láttak a magyarok. Akkor minden magyar az itt lakók döntésének köszönhetően látta meg először a tiszta eget, 1921-ben a tetszhalál állapotában lévő Magyarországon itt dobbant meg először újra a szív, amely azóta is dobog, ma már gyorsabban és erősebben, mint az elmúlt 100 évben bármikor – magyarázta Orbán, hozzátéve: ezért jöttek ide ünnepelni „a büszke, ezer éve szakadatlanul dobogó szívet”.

Arról is beszélt, hogy a helyzet ma is nehéz, szükség van a soproniak megerősítő példájára. Szomszédságunkban újra háborús veszély fenyeget, milliók vándorolnak egyik kontinensről a másikra, járványok szedik áldozataikat, energiaválság gyötör több országot, gazdaságok mennek tönkre egyik napról a másikra, ráadásul a Góliátok ismét visszaélnek hatalmukkal, „újra meg akarják mondani nekünk, hogy kik legyünk, kivel és hogyan éljünk együtt”.

Egykor Clemenceau-tervnek hívták, ma Soros-tervnek, amit egykor Párizs környéki békének hívtak, azt ma Európai Egyesült Államoknak. Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia, „akkor fizikai, ma szellemi megszállás”

– mondta.

Azt is mondta Orbán, hogy Magyarország ismét népszavazásra készül: „újra nemet akarunk mondani a magyar jövőt fenyegető külföldi tervekre”, meg akarjuk védeni a gyermekeinket az LMBTQ és társai propagandájával szemben ugyanúgy, ahogy megvédtük a magyar családokat a migránsokkal szemben.

Szerinte az Alkotmánybíróság kimondta, hogy jogunk van nemet mondani „a brüsszeli emberkísérletekre”, jogunk van megvédeni Magyarországot, biztosítani a magyar jövőt. Úgy vélte, „ha erősek leszünk és összefogunk, akkor most nemcsak Sopron és környéke, hanem az egész magyarság együtt szavaz majd, sőt, ha szerencsénk lesz, talán Európa szíve is megdobban”, és végül Európa is visszatérhet a keresztény civilizációhoz.

Gulyás Gergely hosszas mantrázással bizonygatta, miért győzött a kormány az Alkotmánybíróságon

A miniszter legfőbb érve az volt, hogy az Európai Bizottság nem teljesített egy feladatot.

Azt mondta, száz éve is voltak, akik Magyarország ellen és Ausztria mellett kampányoltak, és ma is vannak, akik szerint Trianon igazságos volt, azt vallják, hogy jobban járnánk, „ha valami másmilyenné válnánk, csak magyarok ne maradjunk”. Mi azonban eddig sem engedtünk és nem is fogunk – mondta, hozzátéve, hogy

az elmúlt évtizedben egyesítették a nemzetet, munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akar, megerősítették a családokat, csökkentették a rezsit, gondoskodtak a legalacsonyabb keresetűekről és megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

A távlatok is vonzónak nevezte, felsorolva a választás előtti osztogatás elemeit attól kezdve, hogy a fiataloknak nem kell majd jövedelemadót fizetniük, addig, hogy a nyugdíjasok újra megkapják a 13. havi nyugdíjat.