Ez az eddigi legkomolyabb megerősítése a magyar kormány politikájának – így kommentálta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Alkotmánybíróság pénteken kihirdetett döntését, amelyben leszögezte: a magyar állam addig gyakorolhat nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó jogokat, amíg nincs közös EU-intézkedés.

Az ügytől a kormány azt remélhette, hogy az Ab kimondhatja a magyar jog elsőbbségét az unióssal - pontosabban az Európai Bíróság joggyakorlatával szemben. Az alkotmánybírósághoz még februárban fordult Varga Judit igazságügyminiszter azzal a kérdéssel, amelynek lényege ez volt: Lehet-e úgy értelmezni az Alaptörvényt, „hogy Magyarország végrehajthat olyan európai uniós kötelezettséget, amely – az európai szabályozás hatékony érvényesülésének hiányában – arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének részévé válik. Menedékkérelmének elutasítása esetén a kiutasítás a jelenlegi körülmények miatt de facto nem reális lehetőség. ...hiába kötött az Európai Unió visszafogadási egyezményeket, például Szerbiával, azokat a gyakorlatban nem lehet végrehajtani?"

Túry Gergely

Erre válaszolta most az Ab, hogy amennyiben a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. Továbbá: ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti a Magyarország államterületén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam, intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről, és itt az alkotmányos önazonosság része a Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme.

Gulyás szerint a pénteki Ab-döntésből az következik, hogy Magyarország jogosult megvédeni határait a migrációtól, a polgárait a migráció káros hatásaitól. Ő kifejezetten úgy látja, egyértelmű és világos döntés született: osztott hatáskör esetén, ha ezeket az EU nem, illetve nem hatékonyan gyakorolja, úgy a tagállamnak jogosítványa van ezek gyakorlására.

Mindenben alátámasztja eddigi döntéseinket

– mondta Gulyás, ellentmondva ezzel például a Helsinki Bizottságnak, amely az Ab-döntés ismeretében közölte: „Elbukott a kormány szabotálási kísérlete, végre kell hajtani az uniós döntést, a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni.”

Pénteki sajtótájékoztatóján Gulyást többszörösen arról kérdezték, hogy a kormány betartja-e a bíróság ítéletét, erre azonban ő minden egyes alkalommal azt fejtegette: „az EU legfontosabb szerve a Tanács, amely kötelezte a Bizottságot, hogy új szabályokat határozzon meg. Most a Bizottság dolga, hogy változtasson ezen a helyzeten.” Ezzel többszörösen is kitért azon kérdés elől, hogy amíg ez meg nem történik, végrehajtják-e az Európai Bíróság korábbi döntését.

A sajtótájékoztatón már témák is szóba kerültek, így Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése is 350 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról. Erről Gulyás azt mondta, az idei évi hiány mérséklése miatt van erre szükség, bár a gazdaság jól áll, a hiánycsökkentéshez viszont csökkenteni kell az idei beruházások összegét.

Kérdésre válaszolva Gulyás azt mondta, Völner Pál ügye kormányülésen nem hangzott el, Polt Péter legfőbb ügyész átiratának híre idején kabinetülések zajlottak. Ő maga az ügyről szintén ekkor, a mentelmi jog felfüggesztését kérő ügyészségi közleményből értesült – tette hozzá.