A miniszterelnök legfrissebb írásában az Alkotmánybíróság két héttel ezelőtti döntésére reagált. Szerinte az Alkotmánybíróság megvédte a magyar identitást a „befogadásra kötelező” európai döntéstől, pedig az Ab a konkrét döntésről nem is foglalt állást.

Győzelem!(?)

Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány nevében februárban kérte a testülettől az Alaptörvény értelmezését az Európai Unió Bíróságának (EUB) azon ítélete miatt, amely megtiltotta a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldiek kitoloncolását. Az Alkotmánybíróság december közepén döntött az EUB a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldiek jogállására vonatkozó ítélete ügyében. Az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az EU-val közös hatáskör gyakorlásának érvényesülése hiányos, Magyarország addig jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az unió nem hoz hatékony intézkedéseket.

Bár az Alkotmánybíróság jelezte, abban nem foglalhatott állást, hogy helytálló-e a kormány érvelése, hogy az ítélet miatt idegen népesség válhat az ország népességének részévé. Érvelésük szerint ennek megítélése a testület szerint a jogalkotó vagy a jogalkalmazó hatásköre, ám a miniszterelnök írásában úgy érvel, mintha ennek ellenkezője történt volna.

Az európaiaknak nincs joguk a hazájukhoz

Orbán Viktor Szamizdat sorozatának 15. epizódjában úgy fogalmaz: „Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz. [...] Az Alkotmánybíróság határozata ezzel szemben foglal állást. Haza csak ott van, hol jog is van. Az Alkotmánybíróság szerint pedig a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz” – hivatkozik az AB döntésére a miniszterelnök.

Orbán Viktor írásában úgy véli, hogy a hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak a progresszióval szemben és már a jog is ellenük fordult. „Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni – még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet.” – fogalmaz Orbán Viktor

A miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság három döntést hozott. Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével. Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat és leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó.

Attól függ, honnan nézik

Az Alkotmánybíróság döntésben valójában az állt, hogy az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget, biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg. Az EUB konkrét döntéséről pedig nem is foglalt állást.

A miniszterelnök szerint mégis az Alkotmánybíróság védte meg a magyar identitást. Szerinte az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy ellentétben az Alaptörvény szabályaival, engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak, a magyar alkotmánybíróság pedig „a feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét”.

A Magyar Helsinki Bizottság egészen máshogyan értelmezte az Alkotmánybíróság döntését. Szerintük a kormány hiába próbálta – lengyel mintára – arra használni az Alkotmánybíróságot, hogy kibújhasson az uniós bíróság ítélete alól. A civil jogvédők az Alkotmánybíróság határozatából azt emelték ki, hogy az nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét és azt, hogy az alapvető emberi jogokat az Alaptörvény is védi, azaz az uniós bíróság döntését végre kell hajtani, „a menedékkérőkkel szembeni embertelenségnek pedig véget kell vetni”. Amennyiben az Orbán-kormány folytatja a jogtipró keménykedést, annak komoly emberi jogi, anyagi következményei lesznek – tették hozzá, hiszen az Európai Bizottság újra az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, bírság kiszabását kéri, amiért eddig sem tartotta be az uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletet.