Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Magyarországnak nincs szüksége NATO-erősítésre az ukrajnai patthelyzet közepette” – ez a főcím virít az RT orosz állami híroldal borítóján – szúrta ki a Telex., Az RT Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter csütörtöki szavaira utal cikkében, amikor Benkő azt mondta, hogy Magyarország elsődleges katonai célkitűzései között szerepelt az, hogy „olyan nemzeti haderőt hozzunk létre, olyan nemzeti képességeket alakítsunk ki, hogy ne kelljen ilyen helyzetekben más, külföldi erőkre, csapatokra hagyatkozni”.
„És mi ezen az úton haladunk, úgyhogy most, a jelenlegi helyzetben, ahol most tartunk, azt kell mondanom, hogy több más országgal szemben mi nem tartjuk helyénvalónak és nem is igényeljük azt, hogy ide NATO-megerősítőerők kerüljenek telepítésre, mi ezt a feladatot el tudjuk látni” – tette hozzá Benkő.
Az RT cikkében kiemelte, hogy Magyarország ellenzi azt is a kárpátaljai magyarok helyzete miatt, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen.
Az orosz-ukrán konfliktusról legutóbb itt számoltunk be részletesen:
„Voltunk már Berlinben, leszünk még Kijevben"
Minél többször írjuk le, hogy ennél közelebb még sosem álltunk egy háborúhoz, annál közelebb állunk egy háborúhoz? A nemzetközi híroldalak vezércikkeinek címe alapján bármelyik pillanatban megindulhat az orosz invázió, és a nyugati hatalmak is megunták már a diplomatikus nyelvezetet. Vajon az eljelentéktelenedést kockáztatja, akinek a kardja még a hüvelyben marad?
