Egymás után üléseznek az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt a nemzetközi és az illetékes magyar szervek, hogy az orosz támadás hatásait, biztonságpolitikai következményeit elemezzék, illetve felkészüljenek a várható eseményekre. Ma este rendkívüli EU-csúcsot tartanak, a NATO is ülésezik, itthon pedig már szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elemzett, majd a nemzetbiztonsági operatív törzs ült össze,

pénteken reggel pedig a honvédelmi és rendészeti bizottság hallgatja meg a honvédelmi tárca és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jelentését az ukrajnai helyzetről.

„Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni” – közölte a Honvédség, hozzátéve: „hazánk lakossága jelenleg nincs közvetlen veszélyben, nincs miért aggódniuk, nem kell félniük, mindennapi életüket ez nem befolyásolja”.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetbiztonsági operatív törzs ülésén a Karmelita kolostorban 2022. február 24-én

MTI

Az a tény azonban, hogy egy szomszédos ország, Ukrajna teljes területén hadiállapot van érvényben, az orosz haderő az ukrán fővárost, Kijevet lövi, és mindez a NATO-tag Magyarország határaitól pár száz kilométerre történik, szükségessé teszi a felkészülést minden lehetséges forgatókönyvre. Erről beszélt Orbán Viktor is a nemzetbiztonsági operatív törzs ülése után. A miniszterelnök azt mondta, hogy “a magyar katonai és kijelölt rendőri egységek megkezdték a munkát a magyar–ukrán határ térségében.”

Ami a kormány felkészülését, teendőit, mozgásterét illeti, az előkészületek két hete megkezdődtek. Orbán már a február 12-i évértékelőjében említette, hogy „háború esetén akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából. [...] a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel”.

A jogszabályok szerint a kormánynak széles intézkedési jogköre van a helyzet kezelésére. Egyelőre nem is kell feltétlenül az Alaptörvényben megkülönböztetett hatféle különleges jogrend egyikére kell gondolni. Ezek – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet – közös jellemzője, hogy bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.

Résztvevők Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletetén Szentendrén, az MH Altiszti Akadémia Művelődési Központban 2022. február 22-én

MTI

Különleges jogrend egyelőre nem jön szóba

A hatból két jogrend jöhetne egyáltalán szóba, de egyelőre ezek feltételei sem állnak fenn. Az egyik a “váratlan támadás”. Ezt a külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén kell a kormánynak elrendelni, „a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében”.

Ennél eggyel puhábbak a „megelőző védelmi helyzet” elrendelésének feltételei, hiszen ezt már „külső fegyveres támadás veszélye” vagy „szövetségi kötelezettség teljesítése” esetén is elrendelheti az Országgyűlés, méghozzá kétharmados többséggel. Ekkor a kormány felhatalmazást kap sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.

Magyarország területi integritását sértő külső fegyveres támadás veszélye egyelőre nem áll fenn, így legfeljebb a fenti két különleges jogrendi típus „bevezető, első lépcsőjének” tekinthető egyfajta különleges állapot, a már nem az Alaptörvényben, hanem a honvédségről szóló törvényben nevesített „honvédelmi veszélyhelyzet” elrendelése válhat indokolttá.

Orbán Viktor miniszterelnök (k) a rendőri és katonai vezetőkkel a Karmelita kolostorban 2021. december 20-án. Mellette Balogh János országos rendőrfőkapitány (b), Papp Károly, a Belügyminisztérium államtitkára (b2), Pintér Sándor belügyminiszter (b3), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (j2), Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j), mögötte Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója

MTI

A honvédelmi veszélyhelyzet a honvédelemért felelős miniszter javaslatára a kormány saját hatáskörben elrendelheti, méghozzá két esetben:

• Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira való felkészülés
• vagy az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében.

Akár már a jelenlegi helyzetre is igaz lehet, hogy a szomszédos Ukrajnában kialakult állapotok katonai kezelést is igényelnek – Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábbi bejelentése szerint legalábbis a Honvédség már mozgósítja is a csapatait a keleti országrészben.

Sz. Bíró Zoltán: A józan ész kiköltözött a Kremlből, a legborzalmasabb időszak jön

Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelinszkij-kormány megdöntése - mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.

A honvédelmi veszélyhelyzet – nevével ellentétben – kizárólag békeidőben elrendelhető átmeneti állapot, amihez az Országgyűlés jóváhagyására nincs szükség. A kormány legfeljebb fél évre saját hatáskörben elrendelheti, de az újabb fél éves meghosszabbításhoz már az Országgyűlés illetékes, – amúgy kormánypárti többségű – honvédelmi bizottságának jóváhagyása kell.

Az elrendelés két indoka közül a második, az ország NATO-kötelezettségeire hivatkozónak az alkalmazása kevéssé valószínű. A NATO alapokmányának 4. cikkelye ugyanis azt írja elő, hogy „a felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti”.

Ukrajna ugyan nem NATO-tag – az ellene indított háború egyik ürügye éppen az, hogy ezt Oroszország nem is szeretné –, de más tagállamok az ukrán helyzet miatt fenyegetve érezhetik magukat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy emiatt kérte a tanácskozást több tagállam, az egész közép-kelet-európai és balti régió. Kivéve Magyarországot, ahol így nem valószínű, hogy erre hivatkozva rendelnének el honvédelmi veszélyhelyzetet.

Az elrendelés feltétele lehete még a NATO alapszerződés 5. cikke is, amely kölcsönös segítségnyújtást ír elő, ha bármely tagot támadás érné, mondván: az a NATO egésze elleni agresszió. Ennek alkalmazására 1949 óta egyébként eddig egyszer volt példa: a 2001. szeptember 11-én amerikai földön elkövetett terrortámadás után, amit külföldi támadásnak minősítettek.

Leopard 2 A7 harckocsi a Honvédelem napán a Budaörsi repülőtéren 2019-ben

Túry Gergely

Ha az ukrán helyzet miatt életbe léptetik a honvédelmi veszélyhelyzetet, akkor a kormány elrendelheti:

• a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,
• az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a Magyar Honvédség kijelölt állományának részvételét,
• az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi őrzését
• és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), valamint a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító és kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását.

A törvény lehetővé teszi honvédelmi veszélyhelyzet esetén, hogy a védelmi igazgatásért felelős szervek határozatban, az állam javára „az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében közérdekű használati jogot alapítsanak” magáningatlanokra. Vagyis ideiglenesen igénybe vehetik bárkinek az ingatlanát – kártalanítás mellett. A tulajdonosnak pedig a törvény szerint tűrnie kell, hogy az ingatlanon „létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek” – az ilyesmi pedig ezután „nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül” majd.

Az ukrajnai helyzet alakulását a hvg.hu-n percről percre követhetik:

Putyin „különleges katonai művelet" végrehajtását rendelte el - percről percre az orosz-ukrán krízisről

Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére" - közölte csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök, aki „különleges katonai művelet" végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.

(Nyitóképünk illusztráció)