Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
hvg360: Már Kijevet támadják az orosz csapatok, vagyis Putyin nem állt meg a két szakadár megyénél. Ez várható volt?
Sz. Bíró Zoltán: Valóban nem állt meg, hanem továbbment, ami önsorsrontó lépés, aminek szerintem nem mérték fel a következményeit. Kijelenthetjük, hogy a józan ész kiköltözött a Kremlből. Az, hogy Putyin Kijev felé fordul, már akkor várható volt, amikor egy 30 ezres orosz kontingens kezdett hivatalosan hadgyakorlatba Belaruszban, ahonnan gyorsan és könnyen lehet támadást indítani Kijev irányába, hiszen a Dnyeperen nem is kell átkelni, hanem azt megkerülve lehet eljutni Kijevbe.
hvg360: Kijev bevétele és a hatalomváltás Oroszország célja Ukrajnában?
Sz. Bíró Zoltán: Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése. Kijev azonban egy majdnem 3 milliós nagyváros. Két forgatókönyv is elképzelhető: vagy csupán gyűrűbe fogják az oroszok, vagy be is vonulnak, de akkor utóbbi esetben elhúzódó, hosszú utcai harcok következnek, ami rengeteg véráldozattal és jelentős civil veszteséggel jár.
hvg360: Egy orosz bábkormányt mennyire fogadhatnak el az ukránok, főleg úgy, hogy ukrán önvédelmi alakulatok szerveződnek. Polgárháborúvá fajulhat a helyzet?
