Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Közleményben reagált Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő (képünkön) a magyar kormány hétfőn, Brüsszelben ismertetett álláspontjára, amely szerint Magyarország három dologra is nemet mondott az uniós külügyminiszterek tanácskozásán: az orosz energia embargójára, a légtérzárra és a békefenntartó misszióra.
Szijjártó szerint, ha az orosz energiát akarná szankcionálni Brüsszel, azt vörös vonalnak tekintené Magyarország
Mindezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, akit Nikolenko – a magyar kormányból egyedüliként – meg is nevezett. Mint írta, a tárcavezető „hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az Ukrajna területén történő háború kiterjedését, valamint a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktust. Véleménye szerint Magyarországnak, hogy ne provokálja Oroszországot, nem szabad támogatnia az ukrán légtér lezárását és békefenntartó hadművelet bevetését, valamint ellenzi az ukrán hadseregnek szánt katonai segélyek átszállítását magyar területen.
»Ne provokáld Oroszországot« – ez egy gyakori érv, amikor több teret kell adni Oroszország agressziójának. Természetesen senkinek sem kívánjuk azt a gyászt, amellyel az ukránok szembesültek az orosz háború miatt. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy Magyarország, mint bármely más európai ország, légüres térben létezik”
– írta Nikolenko.
Azt is írta, hogy hazája jelenleg hatékonyan védi a NATO keleti határát, majd hozzátette: „ha Oroszországnak sikerül elérnie bűnös célját Ukrajnában, akkor szomszédaink lesznek a következő célpontok. Erről most nyíltan beszélnek az orosz nagykövetek külföldön”.
Nikolenko szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a „magyar kártyával” próbálja kiélezni a kárpátaljai helyzetet. „Magyarország mindig is a határon túli magyarok jogainak védelmezőjeként pozicionálta magát. Arra kérjük Magyarországot, hogy nyíltan ítélje el ezt az oroszországi provokációt, és használja fel jól fejlett kommunikációs csatornáit Moszkvával, hogy megakadályozzon minden olyan provokációt, amelynek célja az etnikai gyűlölet szítása Ukrajnában” – tette hozzá.
Itt az ideje őszintének lenni önmagunkhoz. A magyarországi béke és biztonság nem garantálható Ukrajna béke és biztonsága nélkül. Felesleges abban reménykedni, hogy az agresszor megnyugtatására tett kísérletek sikerrel járnak. Ezt bizonyítja a történelem, különösen Magyarországon”
– figyelmeztetett, majd jelezte: a partnereiknek ezért gondoskodniuk kell arról, hogy „Ukrajna feltartóztassa és legyőzze az orosz gonoszt. Ehhez az európai egység megerősítésére van szükség. Egy egység, amely lehetővé teszi, hogy az Oroszország elleni szigorúbb szankciók megállítsák katonai gépezetét”.
Frissítés: „Ukrajna az ukránokért! Dicsőség a nemzetnek! Halál az ellenségre! Késhegyre a magyarokkal!” – ilyen szövegű SMS-eket küldenek két napja ismeretlenek a kárpátaljai lakosságnak, köztük elsősorban Beregszászon és környékén élőknek a helyiek beszámolói alapján. Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója szerint az SMS-ek egy orosz dezinformációs művelet részei lehetnek. „A cél láthatóan az, hogy olyan benyomást keltsenek, mintha a magyar kisebbséget akut fenyegetés érné az ukrán nacionalisták részéről” – írta Rácz a közösségi oldalán.
Az ügyben kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak.
Ukrajna budapesti nagykövete: Magyarország biztonságáért is harcolunk
Vlagyimir Putyinnak nem lesz szüksége indokra ahhoz sem, hogy tovább menjen, ha Ukrajnát elpusztította - üzeni Ljubov Nepop a magyaroknak.
