Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Ukrajna az ukránokért! Dicsőség a nemzetnek! Halál az ellenségre! Késhegyre a magyarokkal!” – ilyen SMS-ekkel kezdték el ismeretlenek bombázni az elmúlt két napban a kárpátaljai lakosságot, köztük elsősorban Beregszászon és környékén élőket a helyiek beszámolói alapján. Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója Facebook oldalán azt írta, az SMS-ek szerinte egy orosz dezinformációs művelet részei, legalábbis erősen valószínűsíthetően. „A cél láthatóan az, hogy olyan benyomást keltsenek, mintha a magyar kisebbséget akut fenyegetés érné az ukrán nacionalisták részéről” – írta Rácz.
Azt egyelőre sem Rácz, sem az SMS-ekről beszámoló egyéb források sem tudták hivatalosan megerősíteni, hogy valóban orosz dezinformációs kampány zajlana, azonban a kutató szerint több dolog is ebbe az irányba mutat.
Rácz szerint két indikátor van, „ami erősen azt valószínűsíti, hogy orosz akció van mögötte. Az egyik a szokásos "Cui prodest?", tehát mégis kinek állna érdekében összeugrasztani az ukrán és magyar lakosságot. Néha a cinikus racionalitás is hasznos: ha én radikális ukrán nacionalista lennék, jelenleg a legutolsó dolog, amire vágynék, hogy a országomat épp romba döntő orosz támadás közepette még a saját hátamban, a NATO-tag Magyarországgal is tovább élezzem a viszonyt. Oroszországnak viszont igenis érdeke, ugyanúgy, ahogyan a korábbi akciók idején is az volt. A második pedig az, hogy konkrétan ez a "Késhegyre a magyarokkal" felszólítás már több korábbi dezinformációs kampányban is előfordult, amikről viszont bebizonyosodott, hogy Moszkva állt mögöttük”.
Rácz egy harmadik szempontot is felhozott: mint írta, az üzenet nagyon sok telefonszámra ment ki, „sokkal többre, mint amit pár unatkozó tinédzser össze tudna hozni, viszont koncentráltan Kárpátalján”. A szakértő kiemelte, hogy ez ugyan nem az orosz érintettséget jelzi, csupán azt, hogy komoly erőforrás kellett az akcióhoz, „nemcsak telefonszám-adatbázis, de az a képesség is, hogy tudják, hogy éppen hol tartózkodnak az adott számok. Másképp fogalmazva: ezt jó eséllyel állami szereplő csinálta”.
Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot az üggyel kapcsolatban, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
