Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hiába szavazta meg a magyar kormány is az Oroszország elleni összes Európai Uniós szankciót, Gerald Knaus szerint ennél alapvetőbb dolgokban van problémája Orbán Viktorral az EU-nak. „Sok kormányban látják úgy, hogy Orbán egy olyan válságban áll a rossz oldalon, amely Európa létét fenyegeti. És ezen az új hidegháborún nincs mit félremagyarázni, hiszen mindenki látta, mi történt február 24-én. A másik különbség a német érdekérvényesítéssel szemben, hogy Magyarország az unióban nem egy jelentős tagállam. Az lehet, hogy végül a gázembargóra más országok érdekei miatt nem kerül sor, de ez nem jelent könnyebbséget a jogállami eljárás során. Nem lesz, aki Orbán segítségére siessen” – jelentette ki Knaus a HVG-nek adott interjújában.
A politikai megfigyelő szerint ennek ellenére „nyilván fennmarad a Lengyelország és Magyarország taktikai szövetsége a 7-es cikkely szerinti eljárás kapcsán, hiszen ettől kölcsönösen meg tudják védeni egymást. Lengyelország azonban már jóval kevésbé érdekelt a jogállami mechanizmus elleni harcban, hiszen egyértelmű, hogy Varsóval szemben nem fogják alkalmazni.” Knaus kiemelte, hogy sorsdöntő jelentőségűnek tartja, hogy a „Bizottság eltérő stratégiát választott a két országgal kapcsolatban, és ezzel leválasztotta őket egymásról”.
A teljes interjút elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.
